Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az OECD tagállamainak többségében tavaly a gazdasági növekedés az előző évi szint 60 százalékára esett vissza, Magyarországon viszont a várható érték az egy évvel korábbinak csaknem háromnegyede, 3,8-4,0 százalék - vélekedett Járai Zsigmond jegybankelnök. Járai szerint 2002 második félévében magához térhet a világgazdaság, ez előnyösen érintené a magyar gazdaságot is, amely így nem túl jó első félév után összességében várhatóan 4 százalékos növekedéssel zárja az évet.
Az infláció kis szerencsével 6,9 százalék volt decemberben - vélte a jegybankelnök. A pénzromlás tavaly második félévi erőteljes csökkenéséhez jócskán hozzájárultak olyan külső tényezők, mint az olajár esése, de szerepet játszott benne a forint sávszélesítés utáni 5-10 százalékos erősödése is. Járai szerint a világgazdaság tavalyi, kevéssé örvendetes trendjei is segítettek abban, hogy az infláció a májusi 10,8 százalékról év végére több mint 30 százalékkal csökkenjen. Az idei 4,5 százalékos inflációs cél teljesülésének vannak ugyan kockázatai, de a forint várható további erősödése segíti ezt a folyamatot.
Az MNB elnöke szerint az államháztartás a tervezettnél magasabb infláció miatt 2001-ben a tervezettnél nagyobb bevételt ért el, így a módosított előirányzatok mellett is kisebb lesz a hiány a tervezettnél, és nem éri el a GDP 3,4 százalékát. Az európai normák alapján számított deficit 1,7-1,8 százalékponttal nagyobb lenne, ám az 5,1-5,2 százalékos szint egy csatlakozó ország esetében nem rossz. Járai hozzátette: tavaly az MNB egyetértett a kormánnyal abban, hogy a negatív külpiaci, illetve hazai irányzatokat bizonyos mértékű anticiklikus gazdaságpolitikával lehet és kell kiegyensúlyozni.
A jegybankelnök gazdaságtörténeti jelentőségűnek nevezte, hogy 2001 augusztusától novemberéig négy egymást követő hónapban többlettel zárt a folyó fizetési mérleg. A hiány az év egészében így egymilliárd euró alatt maradhat. A jegybankelnök nem számol jelentős decemberi tőkekivitellel, hiszen a világban zajló folyamatok miatt a régió, és benne Magyarország az egyik legbiztonságosabb befektetési tereppé vált.
Járai szerint 2001 egyik legnagyobb eredménye, hogy korrekt együttműködést sikerült kialakítani a kormánnyal. A közös cél, hogy Magyarország a lehető legkorábban - tehát 2006-tól - tagja legyen az Európai Monetáris és Gazdasági Uniónak. A forint ingadozási sávjának szélesítése, és a teljes konvertibilitás kinyilvánítása, a még megmaradt devizakorlátozások feloldása, valamint a csúszó leértékelés megszüntetése óta Magyarországon az EU-tagországokéhoz hasonló pénzügyi rendszer működik, ezért a belépésig már nem kell változtatni a tavaly kialakított monetáris politikán - mondta Járai.
(NAPI)
