A történet ott kezdődik, hogy 1977-ben Thierry Sabine eltéved a líbiai sivatagban, amikor részt vesz az Abidjan-Nizza ralin. A terep viszont rabul ejtette, s Franciaországba hazaérkezve szinte nyomban egy hasonló verseny szervezésébe kezdett. Gyakorlatilag így kezdődött az időközben legendássá vált Párizs-Dakar rali története. Alig egy évre rá 1978. december 26-án elindul az első verseny a párizsi Trocadero térről. Százhetven versenyző állt rajthoz az Algériát, Nigert, Malit, Felső-Voltát és Szenegált érintő közel 10 ezer kilométeres erőpróbán.
A jelenlegi verseny igyekszik visszatérni a hőskorhoz, ugyanis a szakaszok az eredeti elképzelések szerint az afrikai kontinens nyugati részét érintik. A december 28-ai rajt ezúttal Arras-ban lesz, míg a mezőny még „életben lévő” része 2002. január 13-án, 14 szakasz és 9436 kilométer megtétele után ér Dakarba. A versenyen egyébként 23 év alatt több mint 8 ezer versenyző vett részt, ami 360 versenyzőt jelent átlagosan évente. Tavaly összesen 282-en indultak, s csak 141-en érték el a célt. A szervezők a lebonyolításhoz és a versenyzők védelme érdekében összesen 8 helikoptert, 34 kamiont, illetve kocsit használnak. A két hét során 150 tonna élelmiszer fogy.
A 2002. évi rali útvonalát három részre lehet osztani, az elsőt az európai állomások adják, amelyek még nem állítják komolyabb erőpróba elé az indulókat. A mezőnyt az afrikai etapok rostálják meg: először a köves útszakaszok, amelyeket egyre inkább homokos pályák váltanak fel. A verseny utolsó felét, a legnehezebb részt kizárólag homokon kell megtenni.
A rendezők - az említetten túl - az idén néhány változatással is szeretnének a korai időszakhoz visszatérni; egyrészt 1,5 ezer kilométeres maratoni szakaszokat terveztek be, amiket csupán két nap alatt lehet megtenni, másrészt egyes helyeken tilos lesz a globális műholdas meghatározó rendszer (GPS) használata.
A Dakar iránti érdeklődés évről évre növekszik, olyannyira, hogy népszerűsége mára már megelőzi a rali világbajnokság monte-carlói nyitófutamáét. Sőt, Franciaországban nagyobb a nézettsége, mint a Bajnokok Ligájáé, de ezen a téren megelőzi a Forma-1-es sorozatot is. Tavaly egyébként összesen 169 ország közvetítette a fejleményeket mintegy 360 órán keresztül. Ezen belül Afrikában 100 órát, Nyugat-Európában 111 órát, az amerikai kontinensen 56 órát, Ázsiában 48 órát, míg Kelet-Európában 46 órát kapott a rendezvény. (Többek között Nepálban, Bangladesben vagy Libanonban is figyelemmel lehetett kísérni az eseményeket.)
Az idei futamra 434 versenyző adta le a nevezését, 170-en motorral, 119-en kocsival, 34-en teherautóval indulnak, emellett 111 „rendfenntartó” lesz a rajtnál. Érdekes adalék, hogy a versenyzők 80 százaléka amatőr. Ezúttal 34 nemzet képviselteti magát, s egy magyar páros - Szalay Balázs és Palik László - is lesz a rajtnál. A magyar csapat költségvetése azonban igen szerény az élcsapatokéhoz képest. A francia Jean-Louis Schlesser és segítői - akik egyébként évek óta a Renault támogatását is élvezik - évente csaknem 20 millió dollárt költenek el a két hét folyamán, míg Szalayék korábban úgy nyilatkoztak: szeretnék ha ennek tizede a rendelkezésükre állna. Ezzel együtt a magyar team az első 20 hely valamelyikét szeretné megszerezni kategóriájában.
(NAPI)
Arató János