A bankszektor mérlegfőösszege 2000 szeptemberéhez viszonyítva 9,8 százalékkal növekedett. Ezen belül az ügyfélhitelek állománya 20,5 százalékkal bővült. Legdinamikusabban, 54,5 százalékkal a lakossági hitelek állománya nőtt, a vállalati hiteleké 17,7 százalékkal gyarapodott. A hiteleken belül a jegybanki és hitelintézeti kihelyezések állománya mutat számottevő csökkenést, a tavaly szeptember végi állapothoz képest 66 százalékkal esett vissza. A forgatási célú értékpapír-állomány nominálisan 42 százalékkal mérséklődött, ezen belül a deviza az egy évvel ezelőttinek több mint felére zuhant. Ezzel szemben a befektetési célú értékpapír-állomány 42,1 százalékkal nőtt. Az értékpapír-portfóliók részaránya összességében nagyjából szinten maradt.
Forrásoldalon folytatódott az ügyfélbetéteknek az ügyfélhitelek növekedésétől elmaradó, nominálisan 12,6 százalékos dinamikája. A vállalati betétek tavaly szeptember vége óta 13,3 százalékkal bővültek, míg a lakossági betétállomány 10,9 százalékkal zsugorodott.
A bankközi betétek állománya jelentős mértékben, 14,5 százalékkal csökkent, igaz, ezzel párhuzamosan megnövekedett a különböző pénzügyi közvetítők (nem hitelintézetek) betétállománya. A hitelezői jogot megtestesítő értékpapírok állománya nominálisan több mint duplájára növekedett, igaz, részaránya a forrásokon belül még így sem éri el a 4 százalékot.
A szektor egészére jellemző a devizaeszközök és -források (különösen az utóbbi) arányának visszaszorulása, amely a forint felértékelődésének hatását figyelembe véve kisebb mértékű, de így is figyelemre méltó. A hitelintézetektől származó források több mint 25 százalékkal mérséklődtek, a bankközi kihelyezések pedig közel 40 százalékkal csökkentek. Csökkent a devizahitelek aránya a vállalati hiteleknél is, míg a lakosságiaknál valamelyest nőtt, köszönhetően az euróalapú lakáshiteleknek és személyi kölcsönöknek.
Az MKB elemzői szerint az éven túli lejáratú forinthitelek iránti növekvő kereslet tendenciája változatlanul fennmarad középtávon, ami növeli a tőkepiaci forintforrás-bevonás iránti igényt. Tekintettel arra, hogy a lakossági betétállomány növelésének a hitelezés felfutása miatt fundamentális gátjai vannak, ez kiélezheti a betéti kamatversenyt, erodálva a kamatmarzsot, de nem biztos, hogy a remélt addicionális állománybővülést eredményezi - állapítják meg a szakértők.
B. Zs.
