BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Tovább csökkenhet a bankok száma

A következő egy-két évben további két-hárommal csökkenhet a magyarországi hitelintézetek száma - jelentette ki László Csaba, a Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese a Bank és Tőzsde által szervezett Pénzvilág 2001-2002 konferencián csütörtökön. A biztosítási piacon 10 százalékos reálnövekedést várnak középtávon a szakemberek.

2001. december 13. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A magyarországi bankoknak a jövőben még inkább „jövedelmezőségi kényszer” alatt kell tevékenykedniük, ezért előfordul majd - ahogy az utóbbi évben két példa is akadt rá -, hogy egyes hitelintézetek feladják, és kivonulnak a piacról. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagyobb jövedelmezőség a nagyobb üzemméretű bankoknál tapasztalható, illetve azoknál, amelyek valamilyen speciális szolgáltatást tudnak nyújtani az ügyfeleknek. Leginkább azoknak a hitelintézeteknek a jövőbeli szerepe kérdéses, amelyek egyik kategóriába sem tartoznak.
A hitelintézetek újabb versenyterülete a lakossági piac, körülbelül 8-10 bank szeretne ezen a területen számottevő szerephez jutni, de az előrejelzések szerint a piac 4-5 lakossági bank eltartására képes. Az értékesítésben továbbra is a fiókhálózat szerepe a legfontosabb, mellette, azt kiegészítve léteznek az alternatív csatornák. A legsikeresebbek azok a bankok lesznek - jósolja László Csaba -, amelyek hatékony keresztértékesítésre képesek, azaz ha megszereztek egy ügyfelet, meg is tudják tartani, sőt egyre több terméket tudnak eladni neki. A lakossági piacon folyó verseny alakulásában lényeges szerepet játszhat a Magyar Posta és a Postabank szövetsége, illetve e szövetség jövőbeli alakulása.
A biztosítási piacon a következő 4-5 évben évi 10 százalékos reálnövekedés várható - jelentette ki Utassy László, a Magyarországi Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke. Az életbiztosítási díjbevételnek a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya még mindig elenyésző a fejlett nyugati országokéval összehasonlítva, így elsősorban ezen a területen várható ugrásszerű növekedés. Az egy főre eső éves biztosítási díjbevétel Magyarországon 120 euró, ami nagyságrenddel kevesebb, mint a svájci közel 4500, a brit 3500, illetve a holland 3500 eurót meghaladó bevétel, de elmarad a Csehországban mért közel 200, illetve a lengyel 150 euró mögött is. Az életbiztosítási díjtartalék tavaly év végén 400, az idei első háromnegyed évben pedig már több mint 460 milliárd forintra növekedett, ami a lakossági megtakarítások 6,2 százaléka. Elhangzott, hogy az életbiztosítási piacot a következő néhány évben átrendezheti az alternatív csatornák, elsősorban a bankfiókokon keresztüli értékesítés további terjedése. Egyes országokban kiemelkedően magas a bankon keresztüli értékesítésből származó díjbevételek aránya: Portugáliában például több mint 80, Spanyolországban több mint 70, s Ausztriában is 50 százalék.
G. Á.

Gilyén Ágnes
Gilyén Ágnes

Ez is érdekelhet