Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Kopint-Datorg Rt. szerint a világgazdasági recesszió mélyebb és elhúzódóbb lesz, mint ősszel gondolták és hatása nem kerüli el Magyarországot sem, igaz, itt tompábban jelentkeznek a tünetek, mint a fejlettebb országokban. Mindezek következtében a magyar gazdaság a kutatók szerint idén 3,8, jövőre pedig 3,6 százalékkal bővül, miközben a GDP komponensei között jelentős átalakulás megy végbe, részben a növekvő állami szerepvállalás miatt.
Az ipar egészének exportértékesítése a várakozásoknak megfelelően lassult és - a Kopint várakozásaival ellentétben - belföldi értékesítése sem nőtt, vagyis a szektort nem érte el a kormányzat gazdaságélénkítő intézkedéseinek szele. Az ágazaton belül jelentősen - az első kilenc hónapban 6,2 százalékkal - visszaesett a fogyasztási cikkeket előállító cégek belföldi értékesítése, ugyanakkor a beruházási javakat előállítóké még mindig 8,7 százalékos növekedést mutat. Mindezt összevetve azzal, hogy a beruházási célú gépimport drasztikusan csökkent az utóbbi hónapokban, az a következtetés adódik, hogy a vállalkozások a drágább külföldi gépek helyett olcsóbb hazaiakat vásárolnak.
A Kopint sem tud egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy a fogyasztási cikkek kereslete erősen növekvő reálkeresetek mellett miért nem bővül. A kutatók azzal a feltételezéssel élnek, hogy a fogyasztáson belül növekszik a szolgáltatások súlya, de állításukat még nem tudták igazolni. Piaci elemzők már korábban fölvetették, hogy ez a feltörekvő országokban előbb-utóbb szükségképpen lejátszódó jelenség kezdődött el Magyarországon. Többségük mégis inkább annak tulajdonítja a fogyasztási cikkek gyenge keresletét, hogy a lakosság pénze az építkezések felfutását finanszírozza. Az építőipar a megtermelt GDP húzóágazatává vált, hozzáadott értéke dinamikusan növekszik, miközben a feldolgozóiparé jelentősen csökken.
A felhasznált GDP-ben is új tendenciák érvényesülnek. A beruházások nem húzzák a korábban megszokott ütemben a növekedést, a dinamika e téren a kutatók szerint idén 3,8, jövőre pedig 4 százalék lesz. Könnyen lehet, hogy a beruházások szerepét a nettó export veszi át, mert bár a külkereskedelem egészének dinamikája csökken, az importé sokkal nagyobb ütemben, mint az exporté.
A folyó fizetési mérleg, és azon belül az áruforgalmi mérleg javulását a kutatók a beruházási célú gépimport csökkenésével, a készletszintek apadásával és az olajárak mérséklődésével, tágabb értelemben pedig a cserearányok javulásával és a magyar gazdaság alkalmazkodóképességének erősödésével magyarázzák. A cserearány-változással korrigált GDP, vagyis a bruttó hazai reáljövedelem (GDI) alakulása azt mutatja, hogy míg 2000-ben a GDP növekményének 30 százalékát elvitte az export- és az importárak kedvezőtlen változása, addig az idén ezzel nem kell számolni. Sőt, miután az első félévben ez a hatás megszűnt, a második félévben pedig a magyar gazdaság számára kedvező áralakulások mutatkoznak, a bruttó hazai jövedelem növekedési üteme a GDP növekedési üteme fölé emelkedik.
A Kopint pesszimistán ítéli meg a folyó fizetési mérleg utolsó két havi alakulását. A kutatók szerint novemberben és decemberben a tavalyinál nagyobb hiány keletkezik, és ez 1,2 milliárd euróig hajtja a deficitet. A Kopint szerint jövőre az első félévben tovább lassul a drágulás, már csak a magas bázisadatok miatt is. Ezután azonban - nem utolsósorban az expanzív költségvetési és jövedelempolitika hatására - lassul, sőt talán megáll a mérséklődés.
M. D.
