Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valamennyi uniós támogatást biztosan kapnak majd Magyarország EU-csatlakozása után a magyar gazdák, korántsem biztos azonban, hogy ennek nagyságrendje megközelíti a kormány által várt mintegy 2 milliárd eurót. A szubvenció háromnegyedét ugyanis a sokak által vitatott, az unióban is leépíteni szándékozott közvetlen támogatások tennék ki. Franz Fischler, az EU agrárgazdasági, vidékfejlesztési és halászati főbiztosa a közelmúltban egyenesen arról beszélt, hogy az EU-ba frissen belépő országok agrártermelői - köztük a magyarok - ne reménykedjenek a közvetlen uniós agrártámogatásokban. Pete Nándor, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese pedig egy napokban tartott konferencián úgy vélte: várható, hogy az EU - forráshiányra hivatkozva - átmenetileg csak részlegesen, illetve bizonyos feltételek teljesítése esetén folyósítja e támogatást.
Egy nevének elhallgatását kérő európai uniós képviselő érdeklődésünkre elmondta, hogy a 15 tagország elé kerülő javaslatcsomagban minden bizonnyal lesz ajánlás közvetlen támogatásokkal, illetve területfejlesztéssel összefüggő kérdésekben is. A brüsszeli bizottság a mezőgazdaság és vidékfejlesztés jövőbeni finanszírozási javaslatait január végén juttatja el a tagországoknak, a tagjelölt országok pedig az uniós álláspont összehangolása után, jövő év március-áprilisban kapják meg az erre vonatkozó indítványokat Brüsszeltől.
A nyilatkozó emlékeztetett arra, hogy az EU tavaly ismertetett költségvetési terve 1997-ben készült, s amikor a közösség a különböző társult országok tagságának előfeltételei kapcsán döntéseket hozott az Agenda 2000 - az uniós reformcsomag - ütemtervének részeként, akkor még valóban olyan döntés született, hogy közvetlen kifizetési támogatás nem illetheti az újonnan belépő országokat. A direkt támogatás ugyanis az EU mezőgazdasági politika reformjának következményét hivatott kompenzálni, vagyis azt, hogy a felvásárlási árak csökkennek. Az Agenda 2000 kibocsátása kapcsán az unió újra vizsgálta a jelölt országokat, s akkor sem volt egyértelmű ok arra, hogy az akkor sokkal alacsonyabb árakat támogassa. Azóta viszont a legtöbb jelölt országban megváltozott a helyzet, az árak ugyanis emelkedtek, a kibővítést követően tehát további reformok várhatók az EU mezőgazdasági politikájában.
Az EU érthetően abban érdekelt, hogy a kvótákkal a jelenlegi termelési szintet fagyasszák be Magyarországon, nem zárható ki tehát, hogy Budapest a tárgyalások során bizonyos kompromisszumokra kényszerül majd. Magyarország számára viszont - szintén érthető módon - csak olyan szabályozás fogadható el, amely termelőit nem hozza hátrányos helyzetbe.
László Levente
