Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer egyik sajátossága, hogy jövedelemátcsoportosítást hajt végre a nagyobb jövedelműektől az alacsonyabb jövedelműek felé. Minél kisebb a nyugdíjba vonuló életpálya-keresete, annál nagyobb pótlólagos nyugdíjjáradékra számíthat a nagyobb életpálya-keresetűektől, és fordítva: minél nagyobb jövedelem után fizet járulékot valaki, annál többet áldoz mások megsegítésére.
Ilyen módon a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létezik egy olyan egyensúlyi jövedelem, ami felett járulékot fizetve már nemcsak magunkról, hanem másokról is gondoskodunk. A mindenkori átlagjövedelem függvényében az összes adó- és járulékszabályt figyelembe véve mindig kiszámítható, hogy saját várható nyugdíjunk ezen a rendszeren belül hol helyezkedik el. Mindennek természetesen az a feltétele, hogy saját életpálya-keresetünket ki tudjuk fejezni a mindenkori átlagkereset százalékában. Tekintettel arra, hogy a nyugdíjrendszer 1988-tól az összes jövedelmünket figyelembe veszi, ez nem is egyszerű feladat, de ha előkaparjuk régi fizetési szalagjainkat, és összevetjük az ott talált értékeket a táblázatunkban foglaltakkal, könnyen „belőhetjük", hol a helyünk a magyar jövedelemstatisztikában. Ne csapja be magát, csak azokat a jövedelmeit vegye figyelembe, amelyek után ön és munkáltatója járulékot fizetett.
Következő táblázatunk azt mutatja, hogy ön 35 év munkaviszony után az átlagkereset és saját keresete közötti megfeleltetés függvényében mekkora nyugdíjra számíthatna, ha most menne nyugdíjba. Táblázatunk tartalmazza az ön nyugdíját és azt az értéket is, amit az ön javára vagy az önénél kisebb keresetűek javára a rendA nyugdíjrendszer másik érdekessége, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ki mikor megy hivatalosan nyugdíjba: december 31-én vagy január 1-jén.
Röviden összefoglalva az a helyzet, hogy az alacsony jövedelműeknek még az új év előtt, a magasabb jövedelműeknek viszont már az új évben érdemes nyugdíjba vonulniuk. A nyugdíjas kor kezdetét módunkban áll befolyásolni még akkor is, ha cégünk a legváratlanabb időpontban tesz - ilyen módon - lapátra. A nyugdíj-megállapítási kérelem beadásakor ugyanis - ha egyáltalán jogosultak vagyunk már az öregségi nyugdíjra - módunkban áll rendelkezni a nyugdíjazás kezdeti időpontjáról. Ez előre tekintve bármi lehet, visszafelé tekintve pedig a kérelem benyújtásától számított hatodik hónap első napja, azaz idén decemberben 2001. június 1.
Az alacsonyabb jövedelem után járulékot fizetőknek azért éri meg decemberre időzíteni a nyugdíjba vonulást, mert megállapított nyugdíjuk januárban az aktuális emelés mértékével azonnal nőni fog, míg ha januárban mennének nyugdíjba, akkor legközelebb 2003-ban emelnék járandóságukat. Fura módon a nagyobb jövedelműeknek nem érdemes erre játszaniuk, holott ez logikusnak tűnik az ő esetükben is. Hogy ez mégsem így van, annak az az oka, hogy a nyugdíjreform elfogadásával megkezdődött a degresszió kiirtása a nyugdíjrendszerből. A nagyobb jövedelműektől a szegények felé történő átcsoportosítást a nyugdíjrendszer úgy végzi el, hogy jövedelemsávokat állapít meg, amelyek fölött a jövedelem egyre kisebb százalékát veszi figyelembe a nyugdíj megállapításakor. Ez a gyakorlat fokozatosan szűnik meg, oly módon, hogy a sávok határait évről évre gyorsabban emelik a jövedelmek növekedési üteménél. 2001-ben a degresszió első lépcsője még a 65 ezer forint fölötti jövedelmeket érinti, 2002-ben számításaink szerint legalább 80 ezer forintig már minden jövedelmük beszámít, és a többi határ is fölfelé tolódott. A sávhatárok kitolódása egy bizonyos jövedelem fölött már nagyobb súllyal esik a latba, mint egy nyugdíjemelés. Számításaink szerint ez a határ most 170 ezer forint havi jövedelemnél, azaz a bruttó átlagkereset 1,7-szeresénél van, ha ténylegesen járulékot fizetnek utána.
M. D.
