A Magyar Mező- és Erdőgazdasági Érdekképviseleti Tanács (MAÉT) kiskertprogram-szervező bizottsága szerint a ma Magyarországon lévő, körülbelül 800 ezer kiskertet az elkövetkező 4-5 évben legalább 200 ezerrel kellene növelni. A MAÉT adatai szerint jelenleg Magyarországon az összes kiskert területe 60 ezer hektárra tehető, s a jellemzően önfogyasztásra történő kiskerti termelés másfél-kétmillió személyt érint, a kiskertekben előállított zöldség-gyümölcs termékek értéke pedig becslések szerint évente 40-50 milliárd forint. A termelési költségek emelkedése, illetve egyéb okok ugyanakkor az elmúlt időszakban a kertek körülbelül 60 százalékában lényeges színvonalsüllyedést okoztak. Sok területen nincs megfelelő együttműködés továbbá a növényvédelem, a beszerzés-értékesítés kapcsán. Az új, korszerű kiskertek létesítéséhez ugyanakkor segítséget jelenthet például a nemzeti földalap - véli a bizottság, amely szerint egy hektár területet körülbelül 40 család részére lehetne kiskertként bérbe vagy - hosszú törlesztési határidővel - tulajdonba adni.
Magyarországon mindenesetre az egy főre jutó zöldség-, illetve gyümölcsfogyasztás mind a friss, mind a feldolgozott áruk terén elmarad a nyugati országokhoz képest. A hazai összes fogyasztás körülbelül 200 ezer tonnára tehető, s ennek növekedésével - a reálkeresetek növekedése, a táplálkozási és vásárlói szokások formálódása hatására - csak lassú, a reálkeresetek növekedésénél mérsékeltebb mértékben lehet számolni.
Egyes kertészeti szakértők szerint ugyanakkor a kiskertek a feldolgozóipar partnerei is lehetnének bizonyos mértékig, megfelelő minőségű termékek előállítása esetén. A kertészeti ágazat működését ugyanis a szezonalitás jellemzi, s nagy kockázatot rejtenek a nyersanyagtermelésben az időjárás hatására jelentkező termékkiesések, illetve a többlettermékek. Ezt egyensúlyozhatnák ki valamelyest a kiskertek, amelyek termelésének a külpiacok adhatnak hajtóerőt, ellentétben az előreláthatólag lassan növekvő belső piaccal.
L. L.
