Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nehezen megfogható, hogy az import pontosan mekkora része szolgál beruházásra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Európai Unió statisztikai módszertanát veszi alapul számításainál, és így a teljes behozatal 27 százalékát tekinti beruházási célúnak. Ennek alapján elmondható, hogy a beruházási termékek importjának dinamikája jóval kevésbé esett vissza tavaly óta, mint az átlagos importdinamika. Míg tavaly 36 százalékkal bővült a forintban számolt import, és 29 százalékkal ennek beruházási célt szolgáló része, addig idén az első kilenc hónapban csaknem azonos szintre, 13 százalékra esett vissza mind az import, mind a beruházási összetevő dinamikája.
A Gazdasági Minisztérium (GM) a KSH-nál szűkebben értelmezi a beruházási célú termékbehozatalt - figyelembe veszi ugyanis, hogy Magyarországon az EU-belinél jóval magasabb a bérmunka és a vámszabad-területi forgalom értéke. Márpedig ezek esetében a termékimport jelentős részét néhány munkafázis után exportálják, vagyis a behozatal célja a továbbfeldolgozás és nem a beruházás - ezért ahhoz, hogy a nemzetgazdasági beruházásokat valóban bővítő termékimportot megkapjuk, a bérmunka és a vámszabad-területi forgalom zömét nem szabad figyelembe venni a számításnál.
Így a GM a teljes import 10 százalékát tekinti beruházási importnak - az ennek alakulásából leszűrhető következtetések azonban megegyeznek a KSH adatainak üzenetével. Az ekként számolt beruházási import az idei év első kilenc hónapjában 13,8 százalékkal volt nagyobb a tavalyi év azonos időszakánál - ez pedig magasabb, mint a teljes import 12,7 százalékos átlagos növekedése: vagyis a beruházási célú import alakulása még mérsékelte is a teljes import dinamikájának csökkenését. Az utolsó két hónapban a beruházási célú import esetében is mérséklődés mutatkozik, de míg a teljes import augusztusban 2,3 százalékkal, szeptemberben 6,5 százalékkal elmaradt a tavaly ilyenkoritól, a beruházási célú import viszont 4,4 és 1,3 százalékkal nőtt.
A Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentésében megjelent illusztráció szerint a reálértéken számolt beruházási import 1999 második negyedévétől kezdve elég stabilan 15 százalék körüli dinamikát mutat, vagyis nem követte a hasonló szintről 2000 végére 25 százalékos dinamikára ugró, majd azóta ennek harmadára eső teljes importot. Ez is azt támasztja alá, hogy az import jelenleg megfigyelhető erős lassulásának oka elsősorban nem a behozatal beruházási célt szolgáló komponenseiben keresendő.
Az import lassulását a (leginkább a vámszabad területen működő) nagy multinacionális vállalkozások továbbfeldolgozás célját szolgáló termékimportjának visszaesése magyarázhatja - mondta lapunknak Magyarszéky Zsolt, a KSH munkatársa. Az ipari vámszabad-területi cégek importja 12, exportja azonban csak 3 százalékkal esett vissza az idei harmadik negyedévben. Magyarszéky szerint valószínű, hogy ezek a cégek termelésük visszafogásával összhangban mérsékelték készleteiket, s import helyett részben korábbi készleteiket használták fel, részben pedig növelték a hazai beszállítóktól beszerzett áruk mennyiségét. A konjunktúra megindulásával eszerint a külkereskedelmi egyenleg romlására lehet számítani, miután az ipari termelés újra növekedésnek indul, a vállalatok bővítik termelésüket és készleteiket.
Megfigyelők szerint más jelek is a készletszintek mérséklődésére utalnak: a részletes GDP-adatok szerint az első negyedévben 4,4 százalékos bővülés mellett 3,5 százalékos, a második negyedévben 4 százalék mellett 1 százalékos volt a készletállomány sor növekedése (amelyre azonban a teljes GDP-számítás teljes statisztikai hibáját is ráterhelik, így óvatosan kezelendő). A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság által számolt beszerzési menedzserindex készletkomponensei az első kilenc hónapban 50 százalék körül alakultak, vagyis az előző évihez hasonló készletalakulást mutatnak, ám ez a vásárolt készletek esetében a korábbi dinamika csökkenését jelenti.
Pálvölgyi Balázs
