Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A kétéves költségvetés, semlegesnek mondható elődjével ellentétben, keresletélénkítő jellegű - írja inflációs jelentésében a fiskális politika makrogazdasági hatását elemezve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A jegybank szerint az államháztartás a deficiten keresztül idén a bruttó hazai termék (GDP) 2,5, jövőre 0,5 százalékának megfelelő mértékben bővíti a keresletet.
Járai Zsigmond MNB-elnök a parlament gazdasági bizottságában tartott tegnapi meghallgatása után újságírói kérdésekre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a keynesiánus gazdaságélénkítés másfél évtizedig megvetett gyakorlata ma ismét világjelenséggé vált.
Járai szerint idén a költségvetés főleg a beruházások élénkítésében vállal komoly szerepet, így bár a harmadik negyedévben 4 százalék alatt lesz a GDP növekedése, az év egészében még elérhető a 4 százalékos bővülés. Járai ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az idei költségvetési politikának - főképp a bérek és a nyugdíjak emelése miatt - olyan jövőre áthúzódó hatásai vannak, amelyek miatt 2002-ben már nem lesz mozgástere a költségvetési stimulushoz az államnak.
A jegybank jelentése szerint az első félévben az államháztartás csak 0,4 százalékponttal járult hozzá a kereslet növekedéséhez, ezért a második félévben az elsősorban beruházásokban és szolgáltatásvásárlásokban jelentkező állami kereslet felfutására lehet számítani. A világgazdasági lassulás mellett talán ez az időbeli kiegyensúlyozatlanság is belejátszik, hogy a folyó fizetési mérleg egyelőre javul. A jegybank számítása szerint ugyanis a költségvetési kereslet növelésének idén elméletileg a GDP 1,1, jövőre pedig 1,8 százalékával kellene rontania a fizetési mérleget, amely ennek ellenére bámulatos javulást mutatott az első 10 hónapban. Járai Zsigmond ezt tegnap úgy kommentálta, hogy a külkereskedelmi mérleg valószínűleg a beruházási célú import leállása miatt javul, de kiemelte, hogy az export a recesszió ellenére emelkedik.
A jegybanki jelentés szerint a kormányzati szféra magas bérdinamikája, illetve a minimálbér 50 000 forintra emelése - aminek hatása már nem csak az eddig „zsebbe kapott fizetés" kifehérítésében mutatkozik meg - hozzájárul ahhoz, hogy idén 0,1 százalékkal, jövőre 0,8 százalékkal emeli a háztartások fogyasztását az államháztartás keresletbővítése. Az MNB a költségvetési szférában idén 17,3 százalékos, jövőre 20,6 százalékos keresettömeg-növekedéssel számol. A költségvetés 10 százalék körüli beruházási dinamikája a GDP 1,5 százalékának megfelelő mértékben növeli a nemzetgazdasági beruházásokat. A fiskus idei 2,5 százalékpontos egyensúlyromlása nagyjából fele-fele arányban növeli a GDP-t, illetve a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg deficitjét. A GDP növekedési ütemét idén 1,4 százalékponttal emeli, és a GDP 1,1 százalékpontjának megfelelő mértékben rontja a folyómérleg egyenlegét - véli az MNB.
M. D.-P. B.
Járai Zsigmond MNB-elnök a parlament gazdasági bizottságában tartott tegnapi meghallgatása után újságírói kérdésekre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy a keynesiánus gazdaságélénkítés másfél évtizedig megvetett gyakorlata ma ismét világjelenséggé vált. Járai szerint idén a költségvetés főleg a beruházások élénkítésében vállal komoly szerepet, így bár a harmadik negyedévben 4 százalék alatt lesz a GDP növekedése, az év egészében még elérhető a 4 százalékos bővülés. Járai ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az idei költségvetési politikának - főképp a bérek és a nyugdíjak emelése miatt - olyan jövőre áthúzódó hatásai vannak, amelyek miatt 2002-ben már nem lesz mozgástere a költségvetési stimulushoz az államnak.
A jegybank jelentése szerint az első félévben az államháztartás csak 0,4 százalékponttal járult hozzá a kereslet növekedéséhez, ezért a második félévben az elsősorban beruházásokban és szolgáltatásvásárlásokban jelentkező állami kereslet felfutására lehet számítani. A világgazdasági lassulás mellett talán ez az időbeli kiegyensúlyozatlanság is belejátszik, hogy a folyó fizetési mérleg egyelőre javul. A jegybank számítása szerint ugyanis a költségvetési kereslet növelésének idén elméletileg a GDP 1,1, jövőre pedig 1,8 százalékával kellene rontania a fizetési mérleget, amely ennek ellenére bámulatos javulást mutatott az első 10 hónapban. Járai Zsigmond ezt tegnap úgy kommentálta, hogy a külkereskedelmi mérleg valószínűleg a beruházási célú import leállása miatt javul, de kiemelte, hogy az export a recesszió ellenére emelkedik.
A jegybanki jelentés szerint a kormányzati szféra magas bérdinamikája, illetve a minimálbér 50 000 forintra emelése - aminek hatása már nem csak az eddig „zsebbe kapott fizetés” kifehérítésében mutatkozik meg - hozzájárul ahhoz, hogy idén 0,1 százalékkal, jövőre 0,8 százalékkal emeli a háztartások fogyasztását az államháztartás keresletbővítése. Az MNB a költségvetési szférában idén 17,3 százalékos, jövőre 20,6 százalékos keresettömeg-növekedéssel számol. A költségvetés 10 százalék körüli beruházási dinamikája a GDP 1,5 százalékának megfelelő mértékben növeli a nemzetgazdasági beruházásokat. A fiskus idei 2,5 százalékpontos egyensúlyromlása nagyjából fele-fele arányban növeli a GDP-t, illetve a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg deficitjét. A GDP növekedési ütemét idén 1,4 százalékponttal emeli, és a GDP 1,1 százalékpontjának megfelelő mértékben rontja a folyó mérleg egyenlegét - véli az MNB.
M. D.-P. B.
