Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A nemzetközi gazdaság lassulása és a bizonytalanság növekedése miatt Magyarországon is mérséklődött a gazdaság növekedésének üteme - jelentette ki Auth az MNB Jelentés a pénzügyi stabilitásról című kiadványát ismertetve. A globális pénzügyi piacokon a szereplők kockázatvállalási hajlandósága csökken, növekednek az elvárt kockázati prémiumok. A globális lassulás a stabilitás szempontjából nem hordoz kockázatot. Jövőre az adósságszolgálatot a belföldi pénz- és tőkepiacról finanszírozza az ÁKK. A jegybank úgy csinál helyet a pénzpiacon az ÁKK növekvő kibocsátásának, hogy saját 3 hónapos kötvényének állományát 2002 végére nullára csökkenti.
A forint árfolyam-ingadozási sávjának kiszélesítése potenciálisan nagyobb kockázatot jelent a piaci szereplőknek. A forint volatilitása azonban a jegybank értékelése szerint nem extrémebb más hasonló gazdaságok valutáiénál, s nem okoz kezelhetetlen problémákat sem a vállalati, sem a banki szektorban.
A magyar hitelintézeti szektor a jegybank elemzése szerint stabil, jelentős rendszerkockázattal nem kell számolni. A bankok szavatolótőkéje lépést tartott a hitelezési aktivitás növekedésével, tőkehelyzetük a külföldi szakmai befektetőknek köszönhetően stabil (a 15,1 százalékos tőkemegfelelési mutató nemzetközi viszonylatban is jónak számít). A hitelintézetek jövedelmezősége jelentősen javult, az első félévben az eszközarányos nyereség 1,94, a tőkearányos 21,2 százalékot ért el. A 83 milliárd forintos adózás előtti eredmény másfélszerese a tavalyi első félévinek. A növekmény mintegy 60 százaléka egyszeri hatásokból adódott, de szerepet játszott benne a működési költségek infláció alatti emelkedése, az ügyfélhitelek arányának növekedése és az, hogy a portfólió a hitelezés bővülése ellenére nem romlott. Szektorszintű kockázattal sem a vállalati, sem a lakossági hitelezés terén nem kell számolni, mert mindkét szektor eladósodottsága alacsony.
A nem banki pénzügyi intézmények (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak, életbiztosítók) részesedése a megtakarításokból fél év alatt 24-ről 26 százalékra emelkedett. A három intézményi befektetőtípus eddig is konzervatív befektetési politikája még kockázatkerülőbbé vált, portfóliójukban az állam és az MNB által kibocsátott papírok súlya 75-85 százalékos, a vállalati részvény- és kötvénybefektetések csökkentek. A központi bank a nem banki pénzügyi közvetítőknél sem lát aggodalomra okot adó jelenséget.
B. Zs.
