Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A svájci székhelyű ABB Ltd. energetikai csoport, a japán Mitsubishi és egy német cég is érdeklődik olyan közös környezetvédelmi beruházások iránt, amelyek segítségével Magyarországon csökkenthetnék majd - papíron - országuk károsgáz-kibocsátását. Értesüléseink szerint finnek is jelentkeztek már magyarországi erdőtelepítésre. A cégek azonban - amelyek a hírt nem erősítették meg - csak akkor vehetnének ebben részt, ha erről az érintett kormányok keretegyezményben állapodnak meg - hívták fel a figyelmet környezetvédelmi szakértők.
A káros gázkibocsátás csökkentése kapcsán a holland kormány idén decemberben ír ki tendert környezetvédelmi beruházások végrehajtására. A társaságoknak azért éri meg ajánlkozni ilyesmire, mert államukban támogatást, illetve kedvezményeket remélhetnek, illetve másutt nem kell csökkenteniük saját káros kibocsátásukat, ha ilyen típusú beruházást eszközölnek például Magyarországon.
Idővel a cég jövője miatt is fontos lehet egy ilyen beruházás, mivel a tervek szerint az Európai Unió hamarosan a vállalatokra is megállapít környezetszennyezési kvótákat.
A cégajánlatok 90 százaléka energetikai jellegű. A Mitsubishi például két típusú együttműködést ajánlott: az egyik a termálvízkutaknál felszabaduló metán elégetésére vonatkozik, és kettős célt szolgálna, hiszen a metán megsemmisítése mellett az eljárás során felszabaduló energia más energiaforrást válthatna ki. A másik egy MÁV Rt.-vel tervezett együttműködés, amelynek során a vasúttársaságnál használt olajkazánokat cserélnék gázüzeműekre. (A MÁV közeljövőben tervezett feladatai között szerepel a gázolajellátó létesítmények és a pazarlóan üzemeltethető dízelmozdonyok korszerűsítése is.) A MÁV 1996 óta 4,6 milliárd forintot költött a vasút környezetszennyezéseinek felszámolására, a következő években terveik szerint 5,4 milliárd forintot fordítanak ilyen célra.
Az üvegházhatást kiváltó gázok levegőbe kerülésének korlátozását az ENSZ 1992-ben elfogadott éghajlat-változási keretegyezménye tűzte ki célul. Az egyezmény - amelyhez gyakorlatilag a világ valamennyi országa csatlakozott - 1994-ben lépett hatályba, s az alapján a fejlettebb országoknak az ezredfordulóra az 1990-es szinten kellett volna korlátozniuk e gázok kibocsátását. Az 1997-ben született Kiotói Jegyzőkönyv szigorította és konkrétabbá tette az egyezményből fakadó kötelezettségeket. A fejlettebb országok átlagosan már 5,2 százalékos kibocsátáscsökkentést vállaltak a 2008-2012-es időszak átlagában az 1990-es szinthez képest. A jegyzőkönyv már nem általában utalt a szóban forgó gázokra, hanem pontosan megjelölte a hat legfontosabb ilyen hatású gázt, illetve gázcsoportot és azokat a gazdasági ágazatokat, amelyek leginkább felelnek ezek kibocsátásáért.
A napokban Marrakesben befejeződött az egyezményhez csatlakozók konferenciájának 7. ülésszaka, amelynek legnagyobb tétje és eredménye a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásához szükséges intézmények kialakítása és eljárások meghatározása volt. Ezek közé tartozik azoknak a tevékenységeknek a számításba vétele - ilyenek például az erdőtelepítések - , amelyek hozzájárulnak a többlet szén-dioxid légkörből való kikerüléséhez. Megállapodtak továbbá a kibocsátási jogok országok közötti adásvételéről, illetve a kötelezettségek teljesítéséről más országokban való beruházások révén: utóbbit együttes végrehajtásnak is szokták nevezni.
L. L.
