A bankrendszer hitelállománya az MNB adatai szerint 2001 első félévében nominálisan 5,5 százalékkal nőtt, kevesebb mint felével az előző évben tapasztalt bővülésnek. E megtorpanás azonban látszólagos, arról van szó, hogy a forint intervenciós sávjának május eleji kiszélesítése után bekövetkező forinterősödés következtében a devizaállományok forintban kifejezett értéke jelentősen csökkent.
A vállalati hitelállomány nagyobb részét (60-64 százalék) kitevő forinthitel-állomány az előző évben tapasztaltnál is dinamikusabban nőtt, míg a devizahitel-állomány stagnált. Az utóbbi oka az elemzés szerint az intervenciós sáv kiszélesítése, illetve az ezzel kapcsolatos várakozás lehet. A megnövekedett árfolyamvolatilitás ugyanis önmagában többletkockázatot jelent a vállalatok számára, ha természetes fedezet nélkül vesznek fel devizahitelt, másrészt a többletkockázat csökkentésének lehetősége a hazai származékos piacok viszonylagos fejletlensége miatt korlátozott.
A rendkívül dinamikus hitelkihelyezés nem kizárólag a legjobb ügyfelek felé irányult. A rövid lejáratú vállalkozói hitelkamatok és a kockázatmentes piaci hozamok közötti spread a tavalyi második félévben tapasztalthoz képest némileg nőtt ugyan, de még mindig alatta marad a korábbi évek 1,5 százalékpont körüli értékének. A viszonylag alacsony kockázati felár lassuló konjunktúra esetén nem biztos, hogy kellő fedezetet nyújt az esetlegesen romló portfólió miatti értékvesztésre – áll az elemzésben.
A forintban nyújtott beruházási hitelek állománya két éve folyamatosan bővül, az első félév végén 371,5 milliárd forintot tett ki, a félév során 91 (a tavalyi első félévben 77) milliárd forintnyi új hitel folyósítása történt. Az üzleti célú ingatlanfejlesztési hitelek másfél éve tartó bővülése az első negyedévben megtorpant, a másodikban pedig a forinterősödés miatt látszólag csökkent (99 százalékban devizahitelek). Mivel e hitelek volumene és részaránya kicsi, az ingatlanpiaci árbuborék kialakulásából származó kockázat a bankrendszer szintjén nem jelentős. Bár az állomány négy nagybanknál koncentrálódik, komoly kockázatot esetükben sem jelent, negatív hatással lehet azonban jövőbeni eredményükre, mivel az irodapiacon erősödő túlkínálat hatással lehet a hitelek minőségére.
Az elemzés a bankrendszer vállalati hitelezésének kockázatait nem értékeli túlzottnak a hitelezett vállalkozások alacsony eladósodottsági szintje és az árbuborékok által veszélyeztetett részpiacokon való hitelezés alacsony volumene miatt. Már a közeli jövőben elképzelhetőnek tartja ugyanakkor a vállalati hitelezés dinamikájának enyhe csökkenését egyebek mellett a gazdasági növekedés mérséklődése, a forint erősödésének reálgazdasági hatásai, a vállalatok jövedelmezőségének várható romlása, a bankok likviditásának feszesebbé válása miatt.
A bankok lakossági hitelállománya az első félévben nominálisan 20,6 (2000 első félévében 15,9) százalékkal bővült, s az elemzés szerint e területen az expanzió tartós fennmaradása várható. A lakossági hitelek 97,2 százaléka forinthitel, az éven túli hitelek részaránya két éve stabilan 88 százalék körüli. Míg korábban a bővülés szinte kizárólag a fogyasztási és egyéb (köztük autóvásárlási) hitelek növekedésének volt köszönhető, addig az utóbbi időben a lakáscélú hitelek növekedése meghaladja az előbbiekét és súlyuk növekedése a jövőben várhatóan folytatódik. Az átrendeződés hatással lesz a háztartási szektor kockázati kitettségére is, a nagyobb átlagos hitelösszeg miatt ugyanis nő a háztartások adósságterhe.
Június végén a lakáshitelek a lakossági hitelek csaknem 37 százalékát tették ki, az öt legnagyobb bank esetében pedig pedig több mint 52 százalékát. Az öt legnagyobb bank részesedése a bankrendszer lakáshitel állományából 73 százalék. A lakáscélú jelzáloghitelek állománya az első félévben több mint 27 százalékkal nőtt. A kedvezményes konstrukciók gerjesztette versenynek köszönhetően a piaci feltételű építési hitelek átlagkamata jelentősen csökkent, aminek eredményeként a lakáshitelek kamata jóval alacsonyabb a fogyasztási és egyéb hitelek kamatánál.
A fogyasztási és egyéb hitelek állománya az év első felében 17 (a tavalyi első félévben 23) százalékkal nőtt. A lassulás részben az autós hitelezés megtorpanásának a következménye. A fogyasztási hitelek esetében továbbra sem kezdődött meg az árverseny a bankok között, ezek átlagos kamata az év eleje óta 21 százalék körül ingadozik az előző évekre jellemző 10 százalék feletti reálkamat mellett, ami a kereslet alacsony kamatérzékenységére utal.
Az elemzés a lakossági hitelezés kockázatait nem értékeli túlzottnak a lakosság alacsony eladósodottsági szintje miatt, s úgy véli, az alkalmazott kamatok kockázati felártartalma elegendő a lakossági portfólión belüli – a nemzetközi tapasztalatok alapján hosszabb távon várható – nagyobb bukási arány fedezésére. A bankok óvatos hitelezési tevékenységére utal az ingatlan, illetve egyéb fedezetek alacsony értéken való figyelembevétele is.
B. Zs.
Barna Zsuzsa