A kamatcsökkentés Magyarországon az importált infláció összetevőinek, azaz az olajárnak, a külső dezinflációs környezetnek és a forint árfolyamának alakulásától függ – véli Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő közgazdásza. Mivel jelenleg az olajár alacsony szinten látszik stabilizálódni, a külső környezet kedvező az infláció mérséklése szempontjából, így rövid távon a magyar fizetőeszköz kurzusa az egyetlen figyelembe veendő változó. Ha a forint euróval szembeni árfolyama stabilan 245 és 255 forint között marad, akkor a jegybank az inflációs cél elérésének kockáztatása nélkül szánhatja el magát monetáris enyhítésre – mondja Nagy. Igaz, szerinte az Egyesült Államok elleni terrorcselekmények miatt a korábbi egy héttel szemben most legalább két hétig kellene ezen a sávon belül maradnia az árfolyamnak ahhoz, hogy az lépésre késztesse a jegybankot.
A múlt héten Járai Zsigmond jegybankelnök is jelezte, hogy ma a korábban kívánatosnak tartott 245–250 forintos euróárfolyamnál gyengébb, 245–260 forintos euróárfolyam is elegendő az inflációs cél teljesítéséhez. Az elnök akkor figyelmeztetett, hogy az árfolyam e sáv gyenge szélén mozog, ezért az elnöki nyilatkozatot többen verbális forinterősítő intervencióként értelmezték.
A kamatpolitika árfolyamra gyakorolt hatását a nemzetközi hozamelvárások változása eltérítheti a kívánatostól. Amikor a világban megnövekedett kockázat miatt a befektetők óvatosabbakká válnak, akkor egy kamatemelés sem feltétlenül vonz több külföldi tőkét az országba, vagyis a forinterősítő hatás elmaradhat. A jegybank – országkockázatokat mutató indexek segítségével – folyamatosa összeveti a magyar és más feltörekvő országok kamatprémiumát. Ilyen index a Járai Zsigmond jegybankelnök által nemrég megemlített JP Morgan EMBI+ spread, amelyik a feltörekvő országoknak az USA államkötvényeihez mért átlagos kockázati prémiumát mutatja. Ennek értéke a WTC elleni terrortámadást megelőző 900 bázispontról október 15-ig 1025 bázispontra nőtt, miközben a magyar állampapíroktól elvárt hozam lényegében változatlan maradt – jelezte Vojnits Tamás, az OTP Bank elemzője. A befektetők által érzékelt kockázat megnövekedése a magyar piac felett sem múlt el nyomtalanul, ám ez nem az állampapírhozamok növekedésében, hanem a forint gyengülésében jelentkezett. A május 4-ei sávnyitás megengedte nagyobb ingadozási lehetőséggel élve a forint árfolyama az állampapírhozamoknál jobban jelzi Magyarország megítélésének változását – mondta Vojnits.
P. B.
Pálvölgyi Balázs