Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkából származó jövedelmek növekedési ütemét jelentősen meghaladja a vagyon elleni bűncselekményekkel megszerezhető haszon növekedésének üteme - állítja tanulmányában Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium (IM) főosztályvezetője. Az egy bűncselekményre jutó kárösszeg növekedése meghaladja a fogyasztói árindexét.
A reálkereset és a reáljövedelem változásait is figyelembe véve leszögezhető, hogy a vagyon elleni bűncselekményekből származó anyagi haszon növekedési üteme nagyobb, mint a munkával megszerezhető jövedelemé - derül ki az IM főosztályvezetőjének tanulmányából. Míg 1990-ben öszszesen 1 milliárd, tavaly már közel 100 milliárd forint kárt okoztak a bűnelkövetők. A KSH adatai szerint közben az egy főre jutó reáljövedelem a kilencvenes évek elejétől fokozatos csökkenést mutatott, és 1998-ban az 1990-es adatoknak csak 91,8 százalékát tette ki. A statisztikák szerint a múlt évben egy bűncselekmény átlagosan 300 ezer forintjába került a sértetteknek, 1991-ben még csak 7713 forintba.
A tanulmány szerint az összes bűncselekményen belül megnőtt a vagyon elleni bűncselekmények aránya, és - a rendszerváltozás előtti évekhez viszonyítva mintegy 20 százalékos növekedéssel - jelenleg megközelíti a 80 százalékot. A vagyon elleni bűncselekmények körén belül a lopások aránya csökkent néhány százalékkal, ez idő tájt az összes regisztrált eset mintegy háromnegyedét teszik ki. A tanulmány rámutat arra is, hogy az elmúlt tíz év átlagát tekintve a vagyon elleni bűncselekmények elkövetői között a fiatalkorúak aránya több mint 14 százalék, az összes elítélt között csupán 9 százalék körül van.
D. P.
