A kormány elfogadta a Széchenyi terv kiegészítését, azaz a 200 milliárd forintos gazdaságélénkítő programot. Az említett összeg 60-70 százalékát a különböző, főként infrastrukturális beruházások viszik el, 30 százalékot a garanciavállalás körének kiegészítése köt le és 5-10 milliárd forint bevételkieséssel jár a büdzsének a lakáscélú kamattámogatás megemelése.
A kormány tegnap elfogadta a Széchenyi plusz programot, amelynek keretében egyebek mellett új lakások építésekor a kiegészítő kamattámogatású hitel 8 százalékról 6 százalékra csökken, vagyis a jelenlegi 6 százalékos piaci kamatszint várhatóan 4,5-5 százalékra süllyed- mondta Matolcsy György gazdasági miniszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón. A használt lakások megvásárlásához a jelzáloglevél kamataira pedig plusz egyszázalékos támogatást nyújt a kormány, vagyis 9 százalékra vagy ez alá csökkenhet ebben az esetben a fölvehető jelzálogkölcsönök kamata. Mindezzel a használt lakások pangó piacának élénkítését akarják elérni. Az intézkedések a kormány szándékai szerint november 1-jétől lépnek életbe.
A lakáspiac mobilizálását szolgálja az az intézkedés, amely szerint a használt lakások megvásárlására felvett kölcsön törlesztőrészéből a jövő évtől legfeljebb 240 ezer forintot lehet majd adókedvezményként leírni a mostani 35 ezer forinttal szemben. Ezek mellett a jövő évi bérlakásépítésre szánt összeg 60 százalékának terhére már az idén megkezdődnek beruházásokat.
A Széchenyi plusz keretében a kormány újabb területekre terjeszti ki a Mehib Rt. és az Eximbank garanciavállalását, részben azért, mert például a Mehibnél rendelkezésre álló 250 milliárd forintból 170 forint kihasználatlan, míg az Eximbank 80 milliárdos keretének csak a felét használták fel. A későbbikekben nem csupán az exportot támogatja garanciával a két intézmény, hanem a beszállítókat és a turisztikai vállalkozásokat is.
A tervek szerint 10 millió forintról 30 millió forintra nő az 50 fő alatti vállalkozások beruházási adókedvezménye. A gazdaságélénkítés keretében megvalósuló beruházások esetében számítanak a magánszektorra is, például a millenniumi városközpont építésekor, ahol a következő 2-3 évben 52 milliárd forintos fejlesztés valósul meg. A kormány a gazdaságélénkítés részének tekinti, hogy 2002. január 1-jétől az államadósság forint alapú finanszírozására térnek át.
A további ösztönzés céljából azonnal elindítható közúthálózat-fejlesztési tervet fogadott e a kabinet, ennek keretében jövő tavaszig 302 milliárd forint értékű beruházás indul - mondta Fónagy János, a közlekedési tárca vezetője. Ebből 204 milliárd forint értékben öt, összesen 132 kilométer hosszú gyorsforgalmi út megépítése kezdődik el, az országos közúthálózat-fejlesztés során pedig 98 milliárd forint értékben 18 települést elkerülő és 19 kapacitásbővítő út építésébe kezdenek bele. A program keretében egyebek mellett megkezdődik az M30-as Miskolcot elkerülő szakaszának építése, az M70-es Letenye-Tornyiszentmiklós, az M3-as Miskolc-Nyíregyháza közötti szakaszainak kivitelezése, valamint az M0-án a gödöllői átkötés megvalósítása. Jövőre 80 milliárd forint többletforrást igényelnek ezek a beruházások, a forrást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által felvenni tervezett 180 milliárd forintos hitelből biztosítja a pénzintézet, a kivitelezésért pedig a Nemzeti Autópálya (NA) Rt. felel. Fónagy lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a kivitelezőt az MFB-re és az NA Rt.-re vonatkozó jogszabályi keretek között választják ki.
D. J.
