BUX 133670.96 0,06 %
OTP 40770 0,17 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Megalakult a Hírközlési Döntőbizottság

Megkezdheti működését a Hírközlési Döntőbizottság, miután csütörtökön nyilvánosságra hozták a tagok névsorát. A testület elsőként a Matáv referenciaajánlatát értékeli, következő feladata pedig a jelentős piaci szereplő meghatározása lesz. Megfigyelők szerint évente több milliárd forintos ügyekben kell döntenie a testületnek.

2001. október 4. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Megalakult a Hírközlési Döntőbizottság - jelentette be Frischmann Gábor, a Hírközlési Főfelügyelet (HíF) és a döntőbizottság elnöke csütörtökön. Testületi tagságra összesen 73-an pályáztak, s a 13 főből álló grémium tagjai között jogászok, gazdasági és műszaki szakemberek foglalnak helyet. A bírói tapasztalat Frischmann szerint azért is lényeges, mert a testület döntései a bíróságon megtámadhatók.
A bizottság első feladata annak a referenciaajánlatnak az értékelése, illetve jóváhagyása, amelyet a Matáv a helyi előfizetői hurok megosztásáról készített (NAPI Gazdaság, 2001. október 4., 3. oldal). A bizottság következő feladata a jelentős piaci erővel bíró szolgáltató meghatározása, ami egyebek mellett azért fontos, mert az egységes hírközlési törvény - amely egyébként a döntőbizottság létrehozásáról is rendelkezett - e szereplőkre többletterheket ró.
Frischmann elmondta, hogy a bizottságnak az előbbi konkrét ügyek mellett egyeztetési feladatai is lesznek, például abban az esetben, ha a szolgáltatók nem tudnak megállapodni abban, hogy az egységes tudakozórendszert miként alakítsák ki. Az egyeztető eljáráson kívüli, jogvitás ügyek is a bizottság elé kerülhetnek, ezek között említette az elnök például azt az esetet, amikor a társaságok nem tudnak megállapodni a közös létesítmények, ingatlanok használatáról, vagy ha valamely szolgáltató kétségbe vonja az említett referenciaajánlat betartását. Frischmann szerint mind az egyeztetésre rendelkezésre álló 45 nap, mind pedig a jogvitára biztosított 30 vagy 45 nap - ami 10 nappal megtoldható - szoros határidő, rövidebb az uniós gyakorlatnál, ez azonban indokolható azzal, hogy a piaci szempontból lényeges kérdésekben mielőbbi döntésre van szükség.
D. J.

Diószegi József
Diószegi József

Ez is érdekelhet