Az első félévben a legdinamikusabban, 6-9 százalékkal a legkisebb vállalkozások bővítették munkahelyeik számát, de a középvállalkozások foglalkoztatási képessége is 3-5 százalékkal javult - áll a Központi Statisztikai Hivatal kiadványában. A nagyvállalatokra inkább a karcsúsítás volt jellemző. Erre megfigyelők szerint magyarázatot adhat, hogy míg a lanyhuló külföldi konjunktúra miatt a főleg a nagyvállalatok által lebonyolított export megnehezült, addig erősödött a háztartások fogyasztói kereslete, ami a kis- és középvállalatoknak kedvező. Ez persze nem mindig igaz, ha iparág szerinti bontásokat vizsgálunk: a főleg exportra termelő gépiparban a foglalkoztatottak száma 6,4 százalékkal bővült, ami 0,9 százalékponttal meghaladta a fogyasztásérzékeny kereskedelem létszámbővülését.
Az alkalmazásban állók létszámának növekedése mindazonáltal csökkenő dinamikát mutatott a második negyedévben: áprilisban 1,5 százalékkal, májusban 1,3 százalékkal, júniusban 0,5 százalékkal haladta meg a foglalkoztatottak száma az előző év azonos hónapját. Júliusban pedig már stagnált az év/év foglalkoztatás. A foglalkoztatás első félévi növekedését a részmunkaidőben alkalmazottak számának 20,4 százalékos emelkedése váltotta ki, a teljes munkaidőben alkalmazottak száma 0,2 százalékkal visszaesett.
A kiadvány szerint nem záródik a megyék közötti jövedelmi különbségek ollója. A dunántúli megyék és Pest megye továbbra is lényegesen jobban áll a keleti országrésznél ebben az összevetésben, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkavállaló átlagkeresete például továbbra sem éri el a budapestiek 60 százalékát.
A bérkülönbségek ugyanakkor valamelyest csökkentek a különböző méretű vállalatok között. Az 5-9 főt foglalkoztató mikrocégekre és a háromszáz főnél többet alkalmazó nagyvállalatokra eddig jellemző közel kétszeres különbség mérséklődéséhez vezetett a minimálbér 40 000 forintra emelése, ami főleg a kis cégek esetében kényszerített ki béremeléseket. A kis- és nagyvállalatok átlagos bérei között mutatkozó 60 ezer forintos eltérés ugyanakkor valószínűleg túlbecsült - mondta el lapunknak Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. A kisebb vállalatok alkalmazottainak jelentős része minimálbéren van bejelentve, sokszor családtagokról van szó, s a dokumentáció és nyomon követhetőség több esetben hagy némi kívánnivalót maga után. A nagy összegű adót fizető nagyvállalatokat gyakrabban és szigorúbban ellenőrzi az adóhivatal, számukra csak az adórendszer legális kiskapui maradnak nyitva. A jelenség Zsoldos szerint arra utal, hogy az szja-kulcsok csökkentésével akár még nőhetnének is az szja-bevételek.
P. B.
Pálvölgyi Balázs