A kormány visszamenőleg 1,5 százalékkal tervezi emelni novemberben a nyugdíjakat és a nyugdíjszerű ellátásokat, így az éves átlagos nyugdíjemelés mértéke az eredetileg tervezett 10,3 százalék helyett 15,9 százalék lesz. Ez több mint 6 százalékos reálérték-növekedést jelent idén.
A nyugdíjemelés kiszámításakor 50-50 százalékos súllyal figyelembe vett nettó átlagkeresetek és az éves átlagos infláció alakulása eltér a korábban tervezettől, ezért a kormány novemberben januárig visszamenőleg 1,5 százalékos nyugdíjemelést hajt végre - jelentette be tegnap az Országos Nyugdíjfolyósító Intézetben tartott sajtótájékoztatón Varga Mihály pénzügyminiszter. A januári 10,3, illetve a júniusi 3,5 százalékos emeléssel együtt idén összesen 15,9 százalékkal növekednek a nyugdíjak. A döntés végrehajtása 19,7 milliárd forintot igényel a pénzügyminiszter szerint. A tájékoztatón kiderült, hogy a kiadás java része az idén befolyó nyugdíjjárulék-többletből finanszírozható, ám a költségvetés általános tartaléka is rendelkezésre áll. Az idei tartalékot a zárszámadási törvény keretében 47 milliárd forinttal növelné meg a kormány. A pénzügyminiszter által levezetett számítás szerint a törvényben meghatározott svájci indexálás szerint 12,2 százalékos nyugdíjemelés adódna, amit azonban megfejelnek az Országgyűlés által még tavaly elfogadott további 3 százalékos bónusszal. Ezekből a számokból azonban a bejelentettnél alacsonyabb mértékű nyugdíjemelés is elegendő lehetett volna, vagyis a kormány a törvényi kötelezettséget meghaladó mértékű emelésről határozott. A januárig visszamenőlegesen járó megemelt nyugdíjakat és nyugdíjszerű ellátásokat egy öszszegben kapják meg a jogosultak, s decemberben már az emelt szintű ellátást postázza a nyugdíjbiztosító.
Varga lapunk kérdésére elmondta, hogy jelenleg háttérszámítások folynak a Pénzügyminisztériumban a jövő évi nyugdíjemeléssel kapcsolatban. Mint korábban megírtuk, elsősorban a nettó átlagkeresetek dinamikus növekedése miatt valószínűleg 2-3 százalékkal kell megemelni az eredetileg tervezett 9,7 százalékot (NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 27., 1-3. oldal). Amennyiben a kormány tartani akarja a 2001-ben és 2002-ben tervezett nyugdíjemelések közötti ütemkülönbséget, akkor jövőre legalább 5 százalékkal kellene emelni a 2002-es költségvetésben rögzítetthez képest a nyugdíjakat.
A pénzügyminiszter a nyugdíjreformmal kapcsolatban elmondta, hogy a kormány három variációt vizsgált meg az egyéni járulékszámlák indexálását illetően, de egyik mellett sem kötelezte még el magát. A kormány szándéka szerint 2003-tól egyéni számlákra kerülnek a járulékbefizetések, amelyeknek alakulásáról a nyugdíjfolyósító évente ad majd tájékoztatást. Varga szerint a kormány célja, hogy a számlákra kerülő befizetések megőrizzék értéküket. Ennek érdekében vagy az állampapírhozamokhoz vagy a fogyasztói árindexhez kötnék a járulékbefizetések államilag garantált hozamát.
B. Z.
