Az IM törvényjavaslata szerint a magyar jogi elvekkel olyan megoldás van összhangban, amely a jogi személyekkel - Rt.-kel, Kft.-kel, közös társaságokkal - szembeni esetleges szankciót sajátos büntetőjogi intézkedésként alkalmazza. Azaz, a jogi személy nem válik a büntető törvénykönyv értelmében elkövetővé, szankcionálásáról külön törvényben kell rendelkezni, hiszen a magyar szabályozás az egyéni büntetőjogi felelősség elvén alapul. Jogi személyek büntetőjogi szankcionálására így csak akkor nyílik lehetőség, ha van olyan természetes személy, akivel szemben büntetőeljárást lehet folytatni és az ő felelősségéhez kapcsolódik a jogi személy szankcióval történő sújtása. Ebből következik, hogy amennyiben a természetes személy elleni büntetőeljárás bármilyen okból megszűnik, az eljárás a jogi személlyel szemben sem folyhat tovább. Ezen szabály alól a törvényjavaslat két kivételt fogalmaz meg: ha az elkövető a kóros elmeállapota miatt nem büntethető, vagy az elkövető halála miatt a büntetőeljárást megszüntették, ám a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára vagyoni előny szerzését eredményezte.
A javaslat szerint akkor is lehetséges felelősségre vonás, ha a bűncselekményt (például a környezetkárosítást) a jogi személy „érdekében” eljáró természetes személy azért követi el, hogy a jogi személy mentesüljön bizonyos kiadásoktól. Ha egy jogi személy a bűncselekményhez kapcsolódóan vagyoni előnyt szerzett, a büntetőjogi intézkedések akkor is alkalmazhatók, ha az elkövető természetes személy a jogi személynek nem vezető tisztségviselője és nem is alkalmazottja. Erre azért van szükség, hogy a jogi személy ne tudjon kibújni a felelősségre vonás alól úgy, hogy kívülálló személyek közreműködését veszi igénybe.
A javaslat három intézkedési nemet határoz meg: ezek szerint lehetőség van a jogi személy megszüntetésére, tevékenységének korlátozására, valamint pénzbírság kiszabására. A megszüntetés csak önállóan szerepelhet, és nem alkalmazható, ha ennek következtében állami vagy önkormányzati feladat ellátása kerülne veszélybe. A tevékenység korlátozása és a pénzbírság kiszabása viszont egymás mellett is alkalmazható. Az IM elképzelései szerint a pénzbírság alsó határa ötszázezer forint lenne, ugyanakkor a maximális mértéke az elért vagy elérni kívánt vagyoni előny értékéhez igazodik, és annak akár a háromszorosa is lehet.
Drávucz Péter
Drávucz Péter