Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A NAPI Gazdaság számításai szerint jelentősen lassult az ipari termelékenység növekedése az idei év első hét hónapjában, s a korábbi években jellemző 10 százalék feletti ütemről 5,9 százalékra esett vissza. Ráadásul további romlásra lehet számítani, hiszen az ipari termelés dinamikája folyamatosan csökken, és a nyári hónapokban már visszaesésről is beszélhetünk egy évre visszatekintve. Ennek ellenére továbbra is jelentősen, 14,6 százalékkal nőttek a bruttó bérek, ám az elmúlt évektől eltérően ez a dinamika elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.
Az egységnyi kibocsátásra jutó bérköltség az iparban 8,3 százalékkal emelkedett. Tekintve, hogy a termelők csak 7,4 százalékkal tudták emelni áraikat, a reál-egységbérköltség 0,8 százalékkal nőtt. Ennek negatívumait elsősorban a forinterősödést nyögő exportőrök érezték meg, náluk a termelést, a létszámot, valamint a termelői árakat is figyelembe vevő jövedelmezőségi mutató 4,5 százalékkal romlott. Igaz, esetükben némi kompenzációt jelenthetett az olcsóbbá váló import és a jövedelmezőség tavalyi 11,8 százalékos javulásából is maradhattak még tartalékok. A belföldre értékesítő vállalatok ilyen jövedelmezősége 3 százalékkal javult.
Az első hét hónapban a bányászat teljesített a legjobban: 14 százalékkal csökkenő alkalmazotti létszám mellett is 14,7 százalékkal tudta növelni termelését, így termelékenysége 33,5 százalékkal nőtt. Ez a keresetek 23,9 százalékos emeléséhez is megteremtette az alapot. A korábban húzóágazatnak számító gépipar termelése az előző két évi 37 százalék helyett az első hét hónapban csak 14 százalékkal nőtt. Az alkalmazotti létszám növekedése is lassult ugyan, ám a termelékenység ezzel együtt csak a korábban jellemző harmadával-negyedével, 7,7 százalékkal javult. A visszaeső kereslethez való alkalmazkodást jelzi, hogy a feldolgozóiparra jellemző, korábban relatíve nagy bérdinamika 13,5 százalékra esett és a foglalkoztatás növekedési üteme is csökkenő: az év első felében még ugyan 6 százalékkal haladta meg az alkalmazottak száma a tavalyi év hasonló időszakának adatát, júniusra azonban a fokozatos elbocsátások miatt már 4,3 százalékra csökkent az ütem. Az alacsony termelői árindex és a 4,6 százalékkal növekvő reál-egységbérköltség alapján további elbocsátásokra és a bérdinamika visszafogására lehet számítani ebben a szektorban.
A textilipar szintén megsínylette az utóbbi időszakot: a minimálbér-emelés által különösen érintett iparágban csökkenő foglalkoztatás mellett is 8,7 százalékkal nőtt az egységnyi kibocsátásra jutó bérköltség, és a termelői árakat figyelembe véve is jelentősen romlott a jövedelmezőség. Az iparág belföldi és exportértékesítésének árindexe azonosan alacsony, ami arra utal, hogy már érezhető a forintárfolyam változásának a belföldi árszintre gyakorolt hatása.
Az élelmiszeripar bruttó termelése csak 0,8 százalékkal nőtt az első hét hónapban, a munkaerő költsége így relatíve megnőtt, az egységnyi kibocsátásra jutó bérköltség 13 százalékkal megugrott. A mezőgazdasági árak - elsősorban a húsárak - miatt emelkedő költségeket ugyan a termelői árak 19,1 százalékos emelésével javarészt sikerült áthárítani a fogyasztókra, a termelés bővülése azonban még a megelőző két év 3-6 százalékos növekedését sem érte el.
Pálvölgyi Balázs
