Egy héttel az Egyesült Államokat ért terrortámadás után a nemzetközi gazdaságban nem bontakozott ki olyan folyamat, amely miatt lényegesen módosítani kellene a magyar makrogazdasági pályát, ám a közeljövő még számos bizonytalanságot hordoz magában - állította egybehangzóan tegnap Terták Ele- mér, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára és Auth Henrik, az MNB alelnöke az Országgyűlés költségvetési bizottságának tegnapi ülésén. Auth szerint rövid távon számítani lehet ugyan a világgazdaság lassulására, ám ez elsősorban az Egyesült Államokat érintheti, mérsékeltebb hatást gyakorol majd az első számú magyar exportpiacnak számító Európai Unióra, s még tompítottabban jelentkezhet Magyarországon.
Auth tájékoztatása szerint az MNB minden monetáris eszközzel készen áll az esetleg bekövetkező kedvezőtlen fordulat kivédésére, így továbbra is biztosított a fizetési forgalom, a készpénzellátás, valamint a bankok likviditása. Az alelnök elmondta, hogy az MNB jelenleg nem látja szükségesnek a kamatok csökkentését, ám a monetáris tanács következő ülésén újra áttekintik a kialakult helyzetet.
A Bankszövetség főtitkárának értékelése szerint az amerikai események önmagukban egyetlen magyarországi pénzintézet csődjéhez sem vezethetnek. Ifjabb Nyers Rezső úgy vélte, a jelenlegi helyzetben számítani lehet arra, hogy a pénzügyi befektetők elfordulnak a feltörekvő piacoktól, de a reálgazdaságban ennél jóval mérsékeltebb reakciók várhatók. Auth vitába szállt Nyerssel, a jegybank alelnöke szerint ugyanis a külföldi pénzügyi befektetéseknél nem visszavonulásról, hanem inkább a portfólió átrendezéséről van szó a hosszabb távú befektetések javára. Elemzők szerint a jelenlegi ismeretek alapján a terrortámadás nem hoz váratlan fordulatot a világgazdaságban, inkább a korábban már tapasztalt folyamatok felerősödését eredményezheti. A nemzetközi gazdaság lassulásának jelei már hónapokkal ezelőtt megjelentek, ami a magyar gazdaság második félévi növekedési adatát nagyban befolyásolja majd. Az OTP Értékpapír Rt. szerint az első félévi GDP kedvezőbb volt a vártnál, a második félévi viszont rosszabb lehet a korábban prognosztizáltnál; az ipari kibocsátás már a nyár végén lényegében stagnált.
Az év egészében 4,1-4,2 százalékos GDP-növekedéssel számolnak, ami azonban még így is több mint 2 százalékponttal nagyobb az EU várható bővülési üteménél. Ekkora növekedési ütemkülönbségre az elmúlt időszakban nem volt példa. Idén a jegybank 4-4,5, a kormány 4,5 százalékos növekedést vár.
Baka Zoltán
