A fizetési mérleg a végleges adatok szerint az előzetes adatnál 16 millió euróval nagyobb, 191 millió eurós többlettel zárt júliusban - jelentette be tegnap a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Ez nemcsak a jó ideje romló fizetési mérleget váró elemzők 55 millió eurós várakozásainál jobb, de a tavaly júliusi többletet is meghaladja 181 millió euróval. Ezzel az év első hét hónapjában a folyó fizetési mérleg hiánya 232 millió euróval elmaradt a különben is jónak számító tavalyi 856 millió eurótól. Ezzel egyre valószínűbb, hogy az év egészében a hiány a GDP 4 százaléka alatt marad.
A legnagyobb többletet az előrejelzett adathoz képest a szolgáltatásexport 15 millió eurós javítása hozta. A tavaly júliusit 45 százalékkal haladta meg mind a kivitel, mind a behozatal, egy év alatt az egyenleg 118 millió euróval javult. A szolgáltatások között 354 millió euró többletet termelt júliusban az idegenforgalom. Az áruforgalmi egyenleget a 19,1 százalékos importdinamikát 5,5 százalékponttal meghaladó exportnövekedés javította 84 millió euróval tavalyhoz képest. A kedvező összképet csak minimálisan rontotta, hogy júliusban a tavalyinál 40 millió euróval több, az első hét hónapban 127 millió euróval több jövedelmet utaltak haza a külföldiek. A nem adóssággeneráló források a tavalyi 48 százalék helyett idén 92 százalékban fedezték a folyó mérleg hiányát.
Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője a jó mérleghelyzet kapcsán elmondta, hogy ez kedvező alapot teremt az inflációs célkitűzéses rendszerrel járó kockázatok - az árbevétel-növekedési ütemnek a forint felértékelődéséből és az infláció gyors mérséklődéséből fakadó visszaesése - kezelésére. Ezen túlmenően a forint értékállóságát is segítik a fejlődő piacokat érintő bizalmi válságok, a World Trade Center elleni terrortámadás után megnőtt befektetői bizonytalanság idején.
P. B.
Pálvölgyi Balázs