A központi költségvetés idei szja-bevételei 71 milliárd forinttal haladják meg a tervezettet, legalábbis ilyen értelemben kívánja módosítani a költségvetést a kormány. Az így megcélzott 843 milliárd forintos bevételi terv a jövő évre tervezett 830 milliárd forintnál 13 milliárddal nagyobb. Ezt az anomáliát a jövő év első felében a 2002-es költségvetés módosításával akarja rendezni a kabinet, legalábbis ez derült ki Tállai Andrásnak, a Pénzügyminisztérium (PM) politikai államtitkárának közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján. Az eredeti kétéves költségvetésben a két év között 7,5 százalékkal emelkedtek volna az szja-bevételek. Ebből kiindulva 63 milliárd forinttal kellene megemelni a jövő évi előirányzatot.
Sok szakértő ennél nagyobb bérkiáramlást valószínűsít, de már ez is megfelelő alkupozíciót szolgáltat a munkáltatóknak az Országos Munkaügyi Tanács mai ülésére, ahol a felek ismét megpróbálnak alkut kötni a jövő évi minimálbérről.
Az eddigi tárgyalásokon a munkáltatói oldal amellett kardoskodott, hogy jövőre ne a minimálbérek emelkedjenek, hanem az azt terhelő adók és járulékok csökkenjenek úgy, hogy a munkáltatók eddigi bérterhei 50 ezer forintos nettó bér kifizetésére legyenek elegendőek. Ezt a javaslatot részben magáévá tette néhány szakszervezeti tömörülés is, de a munkavállalói oldal hivatalos álláspontja még most is az 57 500 forintos jövő évi minimálbér.
A munkáltatók szerint javaslatuk bevételcsökkentő hatása 60-70 milliárd forintjába kerülne az államháztartás egészének, vagyis az szja várható többlete szinte biztosan pótolná azt. A PM szerint a munkáltatói javaslat 84 milliárd forintos adó- és járulékkieséssel jár, a munkáltatók szerint ez sem lehet probléma, hiszen az idei 70 milliárd forintos járuléktöbbletet az szja-hoz hasonlóan átvezetve a büdzsén erre is bőven akad fedezet. A kormányoldal a korábbi egyeztetéseken nem is annyira a forráshiányra, mint inkább az adórendszerben keletkező inkonzisztenciára hívta fel a figyelmet. A minimálbért terhelő adók és járulékok csökkentése ugyanis a minimálbéres foglalkoztatás felerősödésével, illetve fiktív foglalkoztatással járhat, ami ismét növelné a feketegazdaság súlyát a munka világában - hangsúlyozták a kormányoldalon.
A mai OMT-ülés előtt tehát a helyzet a következő: a szakszervezetek 57 500 forintos minimálbér-javaslatát a munkáltatók nem fogadják el. A kormány adócsökkentésre nem mutat hajlandóságot. A feketegazdaság erősödésének veszélye mellett azzal érvel, hogy az OMT-nek nem hatásköre az adóterhelés megállapítása, ez a parlament feladata. Miután a kabinet egy konkrét szám mint minimálbér megjelölését tartja az egyetlen járható útnak, a munkáltatók és a munkavállalók közötti szakadék áthidalhatatlannak látszik. Kettejük megegyezésének hiányában szeptember 25-e után a kormány dönthet a jövő évi minimálbérekről, ami nyilván az eredeti 50 ezres javaslat elfogadását jelenti majd.
M. D.
