Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A második szintű labdarúgó bajnokságban az NB1-től eltérően két csoportban zajlanak a küzdelmek (igaz, az új versenykiírás alapján az alapszakaszt követően már az NB1-ben is alsó- és felsőházra bomlanak a csapatok). A csoportokat országrész szerint alkotják a csapatok, így jön létre a keleti és a nyugati bajnokság. Idén 12-12 csapat küzd a feljutásért, illetve a kiesés elkerüléséért.
A Profi Liga Kft. 2000-es adatai azt mutatják, hogy a keletieknél a bevétel 967 millió forint volt, a másik csoportban pedig 908 millióból gazdálkodhattak. Figyelemre méltó ezek közül a helyi szponzoroktól, hirdetésekből származó bevételek közti különbség: a keleti csapatok által elért 285,6 millió forintnak csupán a 66 százaléka folyt be a nyugati klubokhoz.
A kiadásoknál azonban túlságosan is bőkezűnek mutatkoznak a keleti csapatok. Mind az anyag-, mind a személyi jellegű ráfordítások meghaladják a másik csoportét, de az igazán szembetűnő különbség a játékosoknak és az edzőknek biztosított béren felüli juttatásoknál mutatkozik meg. A keleti országrészben ilyen célra tavaly 358,8 millió forintot, míg nyugaton 215,3 milliót fordítottak, márpedig a teljesítmények honorálása között ilyen mértékű differencia abszurdnak tűnik.
Egy másik összevetés a 2000-2001-es bajnoki évad alapján végezhető el. Ebben az esetben 2000 második és 2001 első féléve adja meg a számítások alapját. Itt már az látszik, hogy az értékesítésből a nyugatiak húztak nagyobb hasznot, igaz, az egyéb bevételeknél a keletiek valamennyire ledolgozzák a hátrányukat. A 2000. évtől eltérő, de annak egy részét magában foglaló mérleg szerint a keletiek a bevételek bővülésétől elmaradó mértékben növelték kiadásaikat, s így érték el, hogy a vizsgált időszak egészében már csak 55 milliós veszteséget mutat a mérleg. Nyugaton ugyanakkor 72 milliós nyereséget regisztráltak, e kimutatás alapján a keletiek nagyobb mértékben csökkentették veszteségeiket, mint amennyivel a nyugatiak növelték nyereségüket.
Összességében az NB1-B csapatai 17 millió forintos nyereséget értek el 2000-ben. Az NB1-ben 112 milliós deficit keletkezett a hasonló időszakban.
Az új, 2001-2002-es bajnoki szezonra vonatkozó tervek a keletiek részéről feltétlen optimizmust, míg a nyugatiak részéről óvatosságot tükröznek. Keleten ugyanis 87 millió forintos nyereségtervvel vágtak neki az új bajnoki szezonnak, míg az ország másik felében a tavalyinál mérsékeltebb, 62,7 millió forintos eredményt tűztek ki célul. A keletiek szerint sikerül jelentősen növelni az értékesítési bevételeiket, ugyanakkor kordában tudják tartani a béren felüli kifizetéseket, ami által az üzemi tevékenység eredménye 86 millió forint lenne. Nyugaton ugyanakkor a bevételek dinamikus növekedése mellett a személyi jellegű ráfordítások megugrásával is számolnak a csapatok, s ez csökkenti a mérleg szerinti eredményüket.
