- A közelmúlt kormánydöntései alapján durván 30 milliárd forintot fordítanak a jövőben a stadionrekonstrukciókon és a klubok reorganizációs programjain keresztül a magyar labdarúgásra, ám a válogatott és a nemzetközi kupákban indult csapatok eredményeikkel nem igazolják, hogy a többi sportághoz képest irdatlan nagy pénzekre jogosult a valódi piacgazdaságra való áttérést eddig „sikeresen” elkerülő labdarúgás. Tervezik-e, hogy a programok, esetleg a jogszabályok módosításával felgyorsítják az átalakulást?
- Úgy látom, hogy a magyar válogatott, illetve a klubcsapataink legutóbbi időszakban mutatott teljesítménye nemcsak gyenge színvonalú, hanem megmagyarázhatatlan. Mondhatom azt is, hogy gyalázatos. Nyilvánvaló az is, hogy az így kialakuló rossz hangulatban bizony a megújulást szolgáló programok is sokszor érdemtelen támadásnak vannak kitéve, mondván, fölösleges ennyi pénzt ilyen színvonaltalan labdarúgásra áldozni.
Világossá kell azonban válnia, hogy ezek az állapotok maguktól nem fognak megváltozni. A kormány ezért a meghirdetett programokat a tervek szerint végre kívánja hajtani.
Tudomásul kell azt is venni, hogy a labdarúgás mély válsága az egész magyar sport teljesítményére kihat, mivel intézményrendszerét, az igazolt játékosok számát, s ami talán a leginkább fontos, az anyagi forrásokat tekintve ez az egy sportág fedi le lényegében a teljes hazai sportélet felét. A szabadidős sporttevékenységen belül, vagyis az emberek sportéletét figyelembe véve is óriási részt képvisel a futball. Úgy gondolom, hogy amíg a magyar hivatásos labdarúgásban nem alakul ki normális gazdasági működés, amíg nincs valódi sportpiac, addig a teljes magyar sportgazdaság sem tud valós piaci alapon működni. A labdarúgás azonban közgazdasági, szociológiai összetevők miatt egy olyan élő társadalmi alrendszer, amelyet nem lehet egyetlen mozdulattal az alapokig lebontani, itt a fogaskerekeket menet közben kell kicserélni. Ez viszont időigényes folyamat.
- Nemzetközi szinten önálló szolgáltató iparággá alakult a labdarúgás, ahol horribilis összegek mozognak. Ahhoz, hogy ebből valamekkora szeletet ki tudjanak hasítani a magyar csapatok is, a felzárkózási folyamatnak minél rövidebbnek kellene lennie. Mennyi idő szükséges ön szerint ahhoz, hogy a magyar csapatok is részesei lehessenek ennek az üzletnek?
- Nem osztom azokat a nézeteket, amelyek szerint a tőke áttöri a nemzeti piacok határait, és a klubok közti versenyrendszer teljesen globalizálódik majd, ami a nemzeti bajnokságok megszűnéséhez vezetne. A közelmúltban történtek erre kísérletek Európában a legjobb csapatok bevonásával, ám eddig sikertelennek bizonyultak ezek a próbálkozások. Ezért biztos, hogy kialakul egy belső magyar futballpiac, az a kérdés, hogy ez mennyire lesz versenyképes. Ennek elérésében segítségünkre lesz Magyarország EU-taggá válása, hiszen attól a pillanattól a magyar is az uniós futballgazdaság részévé válik, ami újabb komoly lendületet adhat a sportág felzárkózásához. Meg kell említeni azt is, hogy az európai labdarúgóvilágban az előbb említett folyamatokkal ellentétben a futballpiaci elit egyre inkább beszűkül. Az elmúlt két évtizedben a skandináv országok fejlődését leszámítva lényegében Nyugat-Európa csapatai fémjelzik ezt az elitet. Ezt felismerve egyre határozottabban fogalmazódnak meg a futballpiac bővítésére irányuló törekvések az unió tagállamaiban. Ezért tartom fontosnak az Európa-bajnoksági pályázatot, ami a sportgazdaság erősödéséhez nagyban hozzájárulhat, de egyben szimbolikus jelentőségű is lenne. Nyugat-Európán kívül ugyanis még nem rendeztek Eb-t, márpedig a számunkra kedvező döntés mögött a piac szélesítésére irányuló szándék is megmutatkozhat. Ha ez a gondolat győzedelmeskedne a döntéskor, akkor Magyarország jó pozícióban vehetné fel a versenyt a közép- és kelet-európai országokkal. A magyarnál színvonalasabb focit produkáló országok közül a balkáni államok leginkább munkaerő-piaci kapacitásokkal, illetve néhány csoportra korlátozódó magántőke bevonásával tűnhetnek ki. Javarészt a többi térségbeli ország gazdasága sem mutat olyan növekedést, mint a magyar.
- Ez szép, de szerintem a sikeres pályázathoz nélkülözhetetlen az Eb-hez kapcsolódó infrastruktúra kiépítése, vagyis a közlekedés és a szálláshelyek fejlesztése. Nem utolsósorban pedig egy ütőképes válogatott is elkelne.
- Azt gondolom, hogy Magyarország általános infrastrukturális helyzete alapján, a stadionokat nem számítva, már 2004-ben készek lehetnénk az Eb megrendezésére. Eddigi felméréseink azt mutatják, hogy az uniós átlag feletti gazdasági teljesítmény mellett - amely az EU-taggá válás utáni években 5-9 százalékra emelkedhet - Magyarország számára egy ilyen esemény lebonyolítása nem okozhat gondot. A pályázat szempontjából jóval rizikósabbnak tartom a válogatott szereplésének megítélését. Meggyőződésem, hogy a következő két évben érezhetően el kell mozdulni a jelenlegi szintről, különben könnyen elbukhat a pályázat.
- Hogy áll a stadionrekonstrukciós program?
- A stadionok beléptetőrendszerének kivitelezésére kiírt közbeszerzési pályázatot már elbírálta az ISM tulajdonában lévő Sportfólió Kht. Jelenleg hat októberben lezáruló eljárás fut, amelyek a stadionokban a gyep, a székek, az úgynevezett előregyártott elemek, a hangosítás, a világítás és az eredményjelző tábla beépítését tartalmazzák. (Az interjút követően megszületett döntés alapján négy pályázat összesen 8 cég jelentkezését fogadták el, kettő esetében pedig új közbeszerzési pályázatot írnak ki két héten belül - NAPI Gazdaság, 2001. szeptember 10., 1-5. oldal. A szerk.) További két közbeszerzési pályázat keretében történik majd az építési engedélyhez kötött, illetve az ilyen engedélyt nem igénylő felújítási munkálatok kivitelezőinek kiválasztása. Az utóbbi pályázat kiírása a napokban várható.
- Jelen állás szerint mennyibe kerülne a futball Eb megrendezése Magyarországnak?
- Becslések szerint a Népstadion újjáépítésén kívül - ami önmagában 5, de a 2012-es olimpiai kandidálásunkra tekintettel akár 50 milliárd forintba is kerülhet - az állam és a magántőke forrásaiból összesen 100 milliárd forintot igényelne az Eb.
- A kormány megcélozta a 2012-es olimpia megrendezését is. Erre mennyit szánnának a jelenlegi kalkulációk alapján? A hírek szerint Peking 20 milliárd dollárt áldoz a 2008-as olimpia megrendezésére, míg Sydney 3 milliárd dollárt költött a 2000-es világjátékra, ami jelentős különbség.
- A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a pályázatokban olyan bontásban kéri bemutatni a ráfordításokat, hogy a jelentkező mennyit fordítana az olimpia rendezési, és mennyit a fejlesztési költségeire. Az infrastrukturális beruházások, fejlesztések értelemszerűen a második, jóval nagyobb kiadást jelentő csoportba tartoznak, a rendezés költsége általában 10-30 százalékát teszi ki a fejlesztési ráfordításoknak. A beruházási kiadásokat pedig meg lehet úgy tervezni, hogy az olimpiával csak közvetett kapcsolatban lévő építkezések is szerepeljenek a pályázatban. Némelyik jelentkező ugyanakkor a már meglévő infrastruktúra miatt csupán néhány milliárd dollárt jelöl meg kiadásként (a 2012-es olimpiára aspiráló amerikai városok többsége kevesebb mint 2 milliárd dolláros költséget irányzott elő. A szerk.) Nekünk majd el kell döntenünk, hogy melyik stratégiát válasszuk. A jelenlegi számítások alapján egyébként 3-5 milliárd dolláros fejlesztési költség a reális, ám ennek megoszlása az állam, az önkormányzatok és a magánszféra között még messze nem tisztázott. Ez évi mintegy 150 milliárd forint célzott kiadást jelentene a következő tíz évben. Infrastrukturális kiadásokra már ma többet költ évente az ország.
- Magyarország adottságaiból fakadóan a legtöbb olimpiai versenyszám Budapesten és környékén zajlana. Ez pedig azt jelenti, hogy előbb-utóbb dűlőre kellene jutniuk a Demszky Gábor vezette Fővárosi Önkormányzattal a közlekedési beruházások ügyében. Hogy látja most a megegyezés lehetőségét?
- Politikai felhangok természetesen ilyen ügyekben elkerülhetetlenek, de a lényeget illetően nagyon korrekt, mindkét fél részéről együttműködő szándék a jellemző.
- A kormány és a főváros közti viták sarokpontja a 4-es metró megépítésének kérdése volt. Ön szerint szükség van erre a metróvonalra?
- A főváros teljes egyetértésben fogadta el a középtávú közlekedési koncepcióját, ami tartalmazza mindazt a beruházást, ami szükséges az olimpia megrendezéséhez.
