A háztartások idén várhatóan 1600 milliárd forintot meghaladó vásárlásainál a változások három fő oka a következő: egyrészt a háztartások egy részében a nagyobb beruházások miatt csökken a napi fogyasztási cikkekre fordítható vásárlóerő. Másrészt az életmód és az étkezési szokások átalakítják a fogyasztást. Továbbá a kereskedelem szerkezetének változásai szintén befolyásolják a különböző kategóriák piaci pozícióját.
A kereskedelem szerkezetének változásai alapvetően azt az átrendeződést jelentik, amit a hipermarketek terjeszkedése okoz. A hipermarketek pozíciója egyrészt a szupermarketek rovására javul és a nagykereskedelemre is kisebb rész jut a háztartások beszerzéseiből. Ugyanakkor csökken az egyéb kategória szerepe, ami a szervezetlen kereskedelem különböző formáit foglalja magában.
Összességében a nagy boltláncok, a modern bolttípusok, azaz hipermarketek, szupermarketek, nagy diszkontok és a C+C együttes piaci részesedése 50-ről 52 százalékra nőtt. Az utcai árus, piac és egyéb értékesítési csatorna mutatója pedig 15-ről 13 százalékra csökkent.
Így egyre nő a szervezett kereskedelem térhódítása, illetve a hipermarketek még képesek vásárlóerőt vonzani a szupermarketektől és a nagykereskedelemtől is, legalábbis ami a háztartások beszerzéseit illeti. Ezzel együtt viszont az önálló kis boltok pozíciója nem gyengült tovább.
(NAPI)
Economx