Szűcs György, az IPOSZ elnöke kifogásolta, hogy a kormány minimálbér-emelés hatását elemző tanulmánya 687 ezer munkavállalóval számolt, ám ebből kihagyták az öt főnél kevesebbet foglalkoztató kis- és középvállalkozásokat, amelyek 500-550 ezer főt alkalmaznak. Véleménye szerint a kormány nem teheti meg, hogy a kis- és középvállalkozásoktól a minimálbér-emelés következtében több tízmilliárd forint adó- és járuléktöbbletet szed be kompenzáció nélkül, holott e vállalkozói réteg támogatását hirdeti.
Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek Országos Szövetségének (ÁFEOSZ) alelnöke elmondta, hogy az áfészek dolgozóinak 42-45 százaléka keres jelenleg 40 ezer forint alatt. Összességében az 50 ezer forintos minimálbér bevezetése mintegy 3 milliárd forint bérnövekménynyel járna, ami felemésztené a társaság 3,2 milliárd forint múlt évi nyereségének jelentős részét. Úgy vélte, hogy a tb-járulék 31-ről 29 százalékra csökkentése a főként magasabb keresetűeket foglalkoztatóknál kompenzálja a közteher minimálbér emelése miatti növekedését. Szabó István, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) főigazgatója elmondta, hogy a minimálbér kormány által tervezett emelése tagszervezeteik több mint 50 százalékát megoldhatatlan helyzet elé állítja. Szerinte, ha nem kompenzálják valamilyen módon a nagy bérigényű, alacsony átlagkeresetű cégeket, félő, hogy e szervezetek többsége tönkremegy.
(NAPI)
Sólyom Péter