A folyó fizetési mérleg júliusban 175 millió euró többletet ért el, az év első hét hónapjának összesített hiánya 640 millió euró - tette közzé tegnap előzetes adatait a Magyar Nemzeti Bank.
Ez lényegesen jobb a tavalyi helyzetnél: akkor júliusban csak 10 millió euró volt a többlet, az első hét hónapban pedig 856 millió euró hiány halmozódott fel. A kiemelkedően jó eredmény a piacot is meglepte. A NAPI Gazdaság által megkérdezett 10 elemző átlagosan 55 millió euró hiányt várt és a legoptimistább sem jelzett 30 millió eurónál nagyobb többletet.
A folyómérlegen belül kiemelkedően teljesített a külkereskedelem: az elemzők 233 millió eurós várakozásával szemben az áruforgalomban csak 114 millió euró hiány keletkezett, ez 80 millió euróval jobb a tavaly júliusinál. Az első hét hónap kumulált hiánya 1079 millió euró, 53 millió euróval kevesebb az előző év azonos időszakánál. Mint márciustól kezdve minden hónapban, a szolgáltatások többlete most is meghaladta a tavalyi azonos hónapét. A 363 millió eurós többlet 105 millió eurós javulást jelent. Ez a szokásoknak megfelelően leginkább az idegenforgalomnak köszönhető, itt 490 millió euró bevétellel csak 145 millió euró kiadás állt szemben, s ezzel az első hét hónapban az idegenforgalom már 1,54 milliárd euróval javította a mérleget. Ez az eredmény bőven kompenzálta azt, hogy a külföldiek által hazautalt jövedelmek 113 millió euróra emelkedtek. A szolgáltatások és jövedelmek sor 250 millió euró többlettel zárt.
Az elemzők mindannyian nagyon pozitívnak nevezték a júliusi előzetes adatokat. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője kiemelte, hogy 4 éve ez a legjobb júliusi folyómérleg, amit az MTI által megkérdezett londoni elemzők közül is többen a magyar gazdaság robusztus voltát jelző mutatóként értékeltek. Ugyanakkor a NAPI Gazdaság által megkérdezett elemzők nem gondolják úgy, hogy a váratlanul erős július trendváltást tükrözne: továbbra is a fizetési mérleg enyhe romlásával számolnak és többségük egyelőre nem módosítja a folyómérleg éves hiányára adott 2-2,2 milliárd eurós előrejelzését. Az export ugyan 24,6 százalékkal megugrott tavaly júliushoz képest, ám az erős növekedés a lanyhuló nyugati kereslet miatt nem lesz tartós - véli Bognár Gábor, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője. Erre utal szerinte, hogy bár júniusban a fontosabb feldolgozóipari ágazatok külföldi rendelésállománya 31,5 százalékkal haladta meg a tavaly ilyenkorit, az új rendelések mennyisége már 4,3 százalékkal elmaradt a korábbitól. A középtávú romlást valószínűsítő tendenciák mellett akkor is meglepő a jó júliusi adat, ha az elemzők a forint felértékelődésének egyensúlyrontó hatását leghamarabb októberre várják. Az alacsony áruforgalmi hiány azonban nem csak jót, vagyis erős exportot jelenthet - véli Zsoldos István, a Concorde Értékpapír elemzője. Szerinte az ipari termelés adatai és az alacsony beruházási import - ennek euróban mért 10 százalékos dinamikája a Pénzügyminisztérium csütörtöki gyorsjelentése szerint 9 százalékkal elmarad a KSH által számított átlagos importnövekedéstől - arra utalhatnak, hogy a visszafogott költségvetési költekezés által sem hajtott gazdaság növekedésének lassulása árán javult az egyensúly. Ennek persze nem feltétlenül kellett így lennie: az elemző kiemelte a külkereskedelmi adatok változékonyságát: májusban 9 százalék, júniusban 18 százalék volt az előző év azonos hónapjához mért dinamika. Ezek is azt támasztják alá, hogy egyhavi adatból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni - véli Zsoldos.
A jegybanki tartalékok július végén 13,6 milliárd eurót tettek ki, az euró júliusi átlagos árfolyama 248,97 forint, a dolláré 289,49 forint volt.
P. B.
