Az eredetileg tervezett 126 milliárd forintos bevételről - amelyből 78 milliárdnak a vagyonértékesítésből kellett volna befolynia - már a tervezés szakaszában tudható volt, hogy teljesülése igen bizonytalan. Tavaly végül 58,8 milliárd forint bevétel jött össze, ezen belül 21,9 milliárd származott a vagyonértékesítésből. A bevételek elmaradásának fő oka, hogy a tervekkel ellentétben 2000-ben nem adták el egyebek közt a Hungaropharmát, a Malév Rt.- és a Budapest Bank-üzletrészeket, az Antenna Hungáriát és a CD Hungaryt, valamint a Sziget Hajógyári Vagyonkezelő Kft.-t. Elkelt viszont a főbb vagyonelemek közül a K&H Bank Rt.-üzletrész 9,1 milliárdért, az ITC-, egy Mol-, egy OTP- és egy BorsodChem-részvénycsomag. Az ICN Magyarország és a Nitrokémia 2000 eladásával mindez együtt kevesebb mint 17 milliárdot hozott az ÁPV Rt.-nek. A költségvetési törvény azonban nem rendelkezett a várható likviditási problémák kezelésének módjáról. Az ÁPV Rt. által választott módszer - a saját vagyon és a privatizációs tartalék átcsoportosítása a privatizációs bevételek számlára - a privatizációs törvénybe ütközött. Az előirányzatok teljesíthetetlensége miatt már az első félévben módosítani kellett a költségvetési törvényt. A törvénymódosítás az állam gazdaságpolitikai intézkedéseinek támogatására és a válsághelyzetek megszüntetésének forrásául szintén a privatizációs tartalékot jelölte meg. A tartalékállományt a privatizáció történetében először 72,3 milliárd forint értékben a költségvetés adóbevételeiből kellett kiegészíteni, az ÁPV így nem befizető, hanem költségvetési pénzt felhasználó szervezet lett - írja az ÁSZ. A privatizációs tartalék tényleges célját, a privatizációs kötelezettségek teljesítését mindössze az alap kiadásainak 27 százaléka szolgálta. A 2000. évre vonatkozó kifogások valószínűleg a jövőbeni ÁSZ-jelentésekbe is bemásolhatóak lesznek, a költségvetés ugyanis 2001-ben is adott gazdaságpolitikai feladatokat az ÁPV Rt.-nek, és a 2002. évi költségvetési előirányzatokban is igénybe veszi a kormány a vagyonkezelő hasonló szolgálatait.
Az ÁPV Rt. működési kiadásai 2000-ben a tervezett 4,5 milliárd forintnak mindössze 98 százalékát érték el, ezt azonban nem a takarékos gazdálkodásnak, hanem a megalapozatlan költségtervezésnek tudja be az ÁSZ.
T. K.
Tóth Katalin