A NAPI Gazdaság konszenzusa szerint júliusban a folyó fizetési mérleg hiánya 55 millió euró volt, szemben a tavalyi azonos időszak 10 millió eurós többletével. A prognózisok általában a 40-75 millió eurós sávba estek, ám 145 millió eurós hiányt, illetve 30 millió euró többletet váró elemző is volt. A szélső értékek nélkül számított elemzői konszenzus 40 millió eurós hiányt jelzett. Még a legpesszimistább elemző is semlegesnek nevezte prognózisát, hiszen így is teljesíthetőnek látja a folyó fizetési mérleg prognosztizált 2,3 milliárd eurós éves hiányát.
Az elemzői konszenzus egész évre 2,2 milliárd euró deficitet jelez, minimális szóródással.
Az áruforgalmi mérleg hiányát 175 millió euró és 290 millió euró közé várják az elemzők. A 234 millió eurós várható érték 40 millió euróval haladja meg a tavaly júliusit, vagyis a folyó fizetési mérlegénél kisebb romlást vár a piac. Az enyhe rosszabbodást a nyugat-európai konjunktúrának tulajdonítják az elemzők, a forint felértékelődésének hatását nem tartják jelentősnek. Ebből az is következik, hogy a hiány emelkedése a kereskedelmi partnerek gazdaságával való természetes együttmozgás következménye, és nem fenntarthatatlan folyamatokra utal.
Az egyensúlyromlás a folyó hiány finanszírozására irányítja a figyelmet. Ezért lehet érdekes, hogy az adósságot nem generáló finanszírozás idén szinte biztosan nem fogja fedezni a folyó fizetési mérleg hiányát, hiszen ha a Matáv lehívja a Deutsche Telekomnak a Westelre adott 885 millió dolláros vételi opcióját, a jelentős tőkekiáramlás átmenetileg akár negatívvá is teheti a be- és kiáramló működőtőke egyenlegét.
Aggodalomra azonban egyelőre nincs ok: Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője szerint a külkereskedelemben bekövetkező lassulás az import 50 százalékát kitevő, exportba beépülő javakat érinti, a behozatalból 25 százalékkal részesedő beruházási javak dinamikája nem romlik. Kedvezően alakult az ugyancsak 25 százalékos súlyú fogyasztási célú behozatal is, amit Nagy szerint az is elősegített, hogy a költségvetés eddig visszafogottan költekezett. A forint felértékelődése az elemzők szerint jövőre néhány százmillió euróval növelheti a folyó fizetési deficitet, ám GDP-arányosan jóval kisebb lesz a romlás. A folyó fizetési mérleg várakozásaik szerint hónapról hónapra - jól kiszámíthatóan - rosszabb lesz ugyan a tavalyinál, ám a deficit növekedése korlátozott marad.
P. B.
