Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Varga Mihály pénzügyminiszter a nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a büdzsé 2001-ben 147 milliárd forint többletbevétellel zár, amit államháztartási szinten a tb-alapok, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok vártnál jobb egyenlege további 100 milliárd forinttal fejel meg. A pénzügyminiszter e többletbevételekkel szemben 117 milliárd forint extrakiadással számol, ez azokból a tételekből jönne össze, amelyeket a kormány idén vállalt, részben a magas inflációból származó kötelezettségek - nyugdíjemelés - miatt, részben saját jószántából.
A pénzügyminiszter által közölt számsor tartalmaz egy gyűjtő tételt, ez a költségvetés általános tartalékának 41 milliárd forintos feltöltése. Ugyanakkor nem találtunk a listában néhány olyan tételt, amit a NAPI Gazdaság korábban mint az egyenleget rontó kiadást vett számba. Ilyen a Magyar Fejlesztési Bank 30 milliárd forintos terven felüli feltőkésítése, vagy az önkormányzatoknak a gázközművagyon után járó készpénzösszeg 30 milliárd forintos megfejelése.
Ugyancsak nem találjuk a pénzügyminiszter által közölt számsorban a fogtömések ingyenessé tételére szánt 8 milliárd forintot és a korábban közölt 30 milliárd forintnál jóval kisebb összeggel szerepel itt az magas infláció miatti nyugdíjemelés is.
A költségvetés áttekinthetőségét rontja a tavalyról áthozott költségvetési alszámla, amelynek 95 milliárdos főösszegében akkor sokféle célra különítettek el kisebb-nagyobb összegeket. A plusz nyugdíjemelés egy részét például ebből a forrásból finanszírozták, de a köztisztviselői életpályaprogramra is jutott ebből a forrásból. A költségvetés melletti zavart keltő tételek közül az MFB és az ÁPV Rt. tevékenysége okoz káoszt. Előbbi - egy Orbán Viktor-interjú szerint - akár 110 milliárd forintot is elkölthet még az idén a szövetkezeti üzletrészek ügyének rendezésére, igaz, ennek az idő előrehaladtával egyre kisebb az esélye, a program ugyanis nem látszik még csak körvonalazódni sem. Ugyanakkor Varga Mihály szerint a központi költségvetés kamatkiadásai idén meghaladják a tervezettet. Ez meglehetősen valószerűtlen, hiszen a kamatkiadások az első 7 hónapban sokkal jobban alakultak, mint tavaly és e kedvező tendenciára elvileg rásegít a forint erősödése is. Ebben a helyzetben kell rendet vágnia a zárszámadási törvénynek, amelynek mindezen túl számot kellene adnia arról is, mikor és hogyan téríti meg a központi költségvetés a Magyar Nemzeti Banknak a forint felértékelődéséből származó veszteségét.
Az államháztartás többletbevételei, amiként tavaly is (NAPI Gazdaság, 2000. december 22, 1. oldal), úgy az idén is jelentős adócsökkentésre adtak volna lehetőséget. Ha ezt a pénzt inkább a gazdaságban hagyta volna a kabinet, akkor akár 15 százalékra is mérsékelhette volna a 21 százalék körüli átlagos szja-terhelést, de jó néhány százalékpontot lehetett volna kurtítani az élőmunka terheiben meghatározó szerepet játszó tb-járulékokon is (Ebben az esetben kissé összekeveredtek volna az állami és a társadalombiztosítási bevételek, de e a két államháztartási alrendszer között most is jelentős az átjárás.) Ennyi pénzről lemondva különösebb kockázatvállalás nélkül 20 százalékra lehetett volna mérsékelni az áfa felső kulcsát. Tavaly ennél is több extrabevétele volt az államháztartásnak, vagyis mára már két éve lehetnének alacsonyabbak az adó- és járulékterhek anélkül, hogy a költségvetési törvényben foglalt kiadási előirányzatokat le kellett volna faragni. A lényegesen alacsonyabb adóterhelés mára megjelenhetett volna a gazdaság versenyképességének javulásában és a befizetési hajlandóság emelkedésében. Ilyesmire volt már példa a rendszerváltás utáni Magyarországon, a társasági adó megfelezése annak idején minden várakozást felülmúló sikerrel járt.
M. D.
