Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Balaton-törvény előírásai szerint a tó térségében további ingatlanfejlesztéseket csak ott lehet megvalósítani, ahol zárt rendszerű derítőt, illetve szennyvízcsatorna-hálózatot építettek ki. A több mint száz balatoni település zömén jelenleg is zajlik központi forrással támogatott, saját erőből megvalósuló csatornaberuházás, sőt a több milliárd forint értékű szennyvíztisztító-építési, illetve -korszerűsítési program is folytatódik. Ezzel együtt - mint körképünkből is kiderül - a tó körül sok helyütt még meglehetősen elmaradott az infrastruktúra. Jó néhány olyan település, illetve térség akad, ahol szinte minden ingatlan rendelkezik csatornával, de olyan is van, ahol egy sem. A helyhatóságoktól kapott információk szerint a déli parton elsősorban a külföldi vásárlók által egyre jobban kedvelt háttértelepüléseken vannak gondok, míg az északin több part menti községben is.
Pálfy Sándor, Balatonfüred polgármestere a NAPI Gazdaságnak nyilatkozva elmondta: a városban a csatornahálózat kiépítettsége meghaladja a 75 százalékot. Központi források segítségével az új településrészeket folyamatosan kapcsolják be a hálózatba, de jelentős összegeket emészt fel a régi csatornák cseréje is, amelyeket az útfelújításokkal kötnek össze. Balatonfüreden elsősorban az okoz gondot, hogy a csatornadíj miatt a lakosság egy része nem köt rá a rendszerre. A még mindig emésztőt használókat az önkormányzat és a működtető, a siófoki DRV Rt. közösen igyekszik felderíteni. Pálfy Sándor szerint a térség szennyvízkezelése 2003 végén ugrásszerűn javulhat, köszönhetően a több mint 1,2 milliárd forint költséggel elkészülő szennyvíztisztítónak.
Révfülöpön 100 százalékosnak tekinthető a csatornázottság, miután évek óta folyamatosan végzik a hálózatépítést - tájékoztatott Mihovics István polgármester. Az utolsó szakaszt épp a közelmúltban fejezték be, s várják a központi támogatás átutalását. A polgármester úgy véli: gondok elsősorban azokon a balatoni településeken vannak, ahol nem kezdtek hozzá időben a rendkívül hosszadalmas előkészítést igénylő beruházások megvalósításához.
Az északi parton a legnagyobb gondok talán Ábrahámhegy térségében vannak, ahol a települések jelentős részén egyáltalán nincs csatornahálózat. A meglehetősen csekély forrásokkal rendelkező helyi önkormányzatoktól kapott információk szerint a késői eszmélésen kívül főleg az hátráltatja a munkák elkezdését, hogy a térségben nincs kiépített gerincvezeték, vagyis nincs is mire rákötnie a lakosságnak.
Badacsony környékén néhány évvel ezelőtt közel félmilliárd forint értékű csatornaberuházás valósult meg központi támogatás segítségével, s a program végrehajtása ma is folytatódik. Az alacsony szintű csatornázottság - a térség több polgármesterének, illetve jegyzőjének egybehangzó megállapítása szerint - elsősorban a késői kezdésnek, a bonyolult előkészítésnek, valamint a lassan csordogáló központi forrásoknak tudható be. Nem egy önkormányzati vezető úgy vélekedett, hogy az árvízi károk felszámolását főként a szennyvízcsatorna-hálózat fejlesztésének kárára valósította, illetve valósítja meg a kormány. Ezt még Balatonfüred polgármestere is így érzi.
Komoly csatornázási gondok vannak Keszthely térségében, bár épp a napokban készült el az a döntően központi támogatással megvalósult, 440 millió forint értékű csatornahálózat, amely Keszthely-Kertváros és Cserszegtomaj gondjait enyhíti. Ezzel együtt a terület külföldi befektetők által rendkívül kedvelt ingatlanjait még ma is csak nyomott áron lehet eladni a csatornák hiánya miatt.
A fonyódi önkormányzat több éve nem kapott központi forrást szennyvízcsatorna-hálózatának bővítéséhez, jóllehet tucatnyi pályázatot adtak be a legkülönbözőbb helyekre - állítja Sánta János, az önkormányzat Vagyongazdálkodási Kht.-jának vezetője. A városban főként az alsó-bélatelepi részen lenne égető szükség a hálózat továbbfejlesztésére. A 600 millió forintos beruházáshoz a saját erő már rég rendelkezésre áll, a részletes tervek is elkészültek, ám a város pályázatait sorra elutasítják.
Szűcs László, Balatonlelle polgármestere úgy fogalmaz: az elmúlt évek során több mint 1 milliárd forintot „temettek” a föld alá. Ennek eredményeként a déli parti város csatornázottsága 100 százalékosnak mondható. A programot csupán azokon az új településrészeken, a közelmúltban megnyitott utcákban kell folytatni, ahol a kiépítésre eddig nem volt lehetőség. Balatonlellén a központi finanszírozással nem volt gond, igaz, a megfelelő saját erő is rendelkezésre állt.
Hasonló a helyzet Balatonföldváron, ahol ugyancsak 100 százalékos a csatornázottság, ugyanakkor a körjegyzőséghez tartozó településeken, például Kerekiben és Pusztaszemesen csupán most indul a program, amelynek a finanszírozási háttere meglehetősen bizonytalan. A nemrég önállóvá vált Köröshegyen félmilliárdos csatornaberuházási program megvalósítására készülnek, de még csak az előkészítésnél tartanak. Pavlecz Ferenc polgármester szerint 2010-re szeretnék teljesen befejezni a hálózat kiépítését, ám ez csak jelentős központi támogatás segítségével oldható meg. Abban bíznak, hogy a közeljövőben beadandó pályázatuk sikeres lesz. Nagyjából ugyanez a helyzet a déli part többi háttértelepülésén is, amelyeken szinte a nulláról kell kezdeni a hálózat kiépítését. A helyhatóságok embereinek nincs gyakorlatuk a pályázatok megírásában, rendkívül sok gondot okoz a beruházások megvalósításához szükséges területek kisajátítása, a lakossági hozzájárulás megszerzése, a saját erő előteremtése, de ebben a térségben is is van példa arra, hogy a központi forrás - ha érkezik is - a kelleténél jóval kevesebbre elég. Az mindenesetre teljesen nyilvánvaló, hogy a balatoni térségben, a háttértelepüléseket is beleértve, még évekre lesz szükség ahhoz, hogy a szennyvízcsatorna-hálózatok maradéktalanul megfeleljenek az uniós előírásoknak.
Körtési Zsolt
