A statisztikában az építőanyag-ipart a nem fémes ásványi anyagok elnevezésű ágazat gyűjti össze. Eszerint e gazdasági ágban mintegy 1,5 ezer vállalkozás működik, amelyek mintegy 70 százaléka foglalkozik építőanyagok gyártásával. Ezenkívül 1,4 ezer főfoglalkozású egyéni vállalkozás is tevékenykedik, közülük mintegy száz fő profilként állít elő építőanyagot. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma nem éri el a kétszázat. E cégek együttes jegyzett tőkéje 80 milliárd forint, ennek 85 százaléka a külföldi tulajdonosé. Ágazati becslések szerint a magyarországi építőanyag-ipar termelésének háromnegyedét állítják elő a külföldi tulajdonú vállalkozások.
A KSH és a Gazdasági Minisztérium adatbázisa szerint az építőanyagok döntő részének kínálatában meghatározó piaci szereplők a belföldi gyártók. Az import csak egyes termékcsoportok esetében jelentős. Ennek oka, hogy az építőanyagok többsége szállításigényes. A nagy tömegű építőanyagok szállítási költsége távolabbi szállítás esetén elérheti a gyártási költség nagyságrendjét is. Minden országnak az a törekvése, hogy kiépüljön a nyersanyagbázishoz és a helyi építési igényekhez igazodó építőanyag-ipari gyártóbázis, mivel komoly gazdasági előnyt jelent a helyi piacra való termelés, illetve az onnan való anyagbeszerzés. Az építőanyag-gyártók illetve az importőrök általában közvetlenül értékesítenek a kivitelező szervezeteknek, beruházóknak, építmény-fenntartóknak.
A tavalyi külkereskedelmi adatok szerint a kerámiaalapú anyagokból az import értéke meghaladja az exportét. Amíg a tégla és a szaniteráruk esetében Magyarország nettó exportőrnek számít, addig a tetőcserép és a burkolólapok esetében a behozatal értéke magasabb. E négy termékcsoport közül a szaniteráruk kivitele nő dinamikusan évek óta, a behozatalban pedig a burkolólapok értéke emelkedik tartósan. Az építéshez szükséges anyagok közül jelentős a cement importja is, elsősorban román, orosz és ukrán területről.
Az építőiparban az utóbbi évek építései során nő a nagyobb társas vállalkozások építkezéseinek aránya. Ezen belül is magas az ipari - főként a zöldmezős -, kereskedelmi, logisztikai, irodai, szállodai és vendéglátási építési projektek számának és volumenének növekedése. A másik húzóerő a lakásépítés.
A lakásépítési kedvet az idén - az államilag támogatott hitellehetőségek mellett - a lakás-takarékpénztárak kezdődő kifizetései fokozhatják. Ezeket az összegeket nem új lakás építésére, hanem a már meglévő felújítására, korszerűsítésére vagy bővítésére költik.
Domokos László
Domokos László