A kockázati tőketársaságok száma és az általuk kezelt tőke nagysága a következő 2-3 évben is dinamikusan emelkedik. A társaságok által eddig kihelyezett források értéke mintegy 1 milliárd dollár, a befektetésre váró tőke pedig 300-500 millió dollár - állapítja meg a GKIeNet Kft. által készített felmérés, amelynek készítése során harminc társaságot kerestek meg. A cégek szerint az EU-csatlakozás előtt újabb társaságok megjelenése várható, összesen mintegy 300 millió dollár értékben. Az alapok ugyanis nem országspecifikusan választják ki befektetési helyüket, hanem regionális szemlélet szerint, márpedig Magyarország - az első körös csatlakozásra esélyes országokkal egyetemben - felértékelődik a kockázati tőke számára. A társaságok számának növekedésével párhuzamosan tevékenységük is differenciálódik. A kockázati tőkekihelyezők és az üzleti angyalok mellett már inkubációs tevékenységet folytató intézmények is működnek, gyakran állami támogatással. A cégek szerint annak ellenére, hogy új befektetők megjelenése várható, nem valószínű, hogy a magyarországi piac képes lesz eltartani az összes szereplőt, ezért a tőke egy része középtávon biztosan távozik a magyar gazdaságból. A hazai kockázati tőkepiac túl szűk, kevés a potenciális befektetési célpont. Az előremenekülés útja az lehet, ha az országalapok a környező országokban is befektetnek.
A befektetésekben a technológiai szektor súlya 37 százalék. A kockázati tőkebefektetők számára a három legjelentősebb technológiai iparág a szoftverfejlesztés, a telekommunikáció és az internet. A nagyobb tőkevolumenű társaságok nem várják a kiszállási lehetőségek javulását a következő 2-3 évben. A cégek az exit leggyakoribb formájaként a stratégiai befektetőnek történő értékesítést jelölték meg, ezt a veszteségleírás követi. Amíg a tőkepiac ilyen fejletlen, addig nem várható javulás ezen a téren. A tőketársaságok megítélése szerint az államnak csupán a keretfeltételeket kell az iparágban meghatároznia, a többit a piac elvégzi. Az államnak a start-up vállalkozásokat kellene támogatnia, valamint segíteni a digitális technológiák terjedését. Véleményük szerint az internetes kereskedelmet elősegítené az elektronikus fizetési kultúra fejlesztése, a teleházak építése és az iskolai internet-hozzáférés biztosítása.
(NAPI)
Domokos László