Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A költségvetés bevételeinek egyharmadát adó áfa az idén a hetedik hónap végén jobban állt, mint egy évvel korábban. Ez azért érdekes, mert áfából már tavaly is 90-100 milliárd forinttal több folyt be a központi költségvetésbe, mint amennyit terveztek, igaz, e bevételek egy részét a Pénzügyminisztérium átpumpálta az idei költségvetésbe, így a hivatalos többlet csak 49 milliárd forint lett. A most várható áfatöbblet 110 milliárd forint. Az szja ugyancsak jobban áll, mint tavaly ilyenkor: a számok azt mutatják, hogy itt akár 6 százalékkal is több pénz folyhat be az előirányzatnál, ez 40-50 milliárdos extrabevételhez juttathatja a büdzsét. A vám- és importbefizetések összege július végén csaknem elérte az egy évvel korábbi szintet, holott ebből a forrásból az idén 40 milliárd forinttal kevesebbet tervezett beszedni az állam, mint amennyit tavaly végül sikerült.
A 2000-ben várakozáson alul teljesítő társasági adó ebben az esztendőben nem rakoncátlankodik, az eddigi teljesítés egész évre minimális többletet vetít előre. A nagyobb bevételi tételek közül a fogyasztási adók a tavalyival hajszálra megegyező mértékben folytak be a költségvetésbe az első hét hónapban, így itt is bízhatunk az előirányzat teljesülésében. Mindezt egybevetve a büdzsé az idén 200 milliárd forint bevételi többletre számíthat. Az államháztartásnak további akár 50 milliárd forintos többletbevétele keletkezhet az idén rendkívül jó ütemben befolyó tb-járulékokból is. Ezt fejeli meg a forint erősödése miatt a kamatkiadásoknál keletkező 40 milliárd forint, és némi beruházásból visszamaradó maradványösszeg. Ezek közül a legnagyobb tétel a lakástámogatásokra szánt összegből megmaradó mintegy 20 milliárd forint. Ezen a soron az idén elkölteni tervezett összegnek még a fele sem fogyott el, de várható, hogy az építkezők a főszezon végén járulnak majd számláikkal a kasszához. A kiadások felgyorsulását feltételezve akár a teljes előirányzat is elfogyhat, csakhogy a kabinet az előirányzatot a tavalyról áthozott 20 milliárd forinttal is megfejelte. Az eddig felsorolt tételek 310 milliárd forinttal javítják az államháztartás pozícióját az eredeti tervekhez képest.
Az általunk számított többletbevételek teljesülését egyedül a magyar gazdaság gyors és jelentős lassulása veszélyezteti. Ez, ha nem is valószínű, mégis létező kockázat, a múlt havi ipari termelési adat például stagnáló kibocsátást mutatott. A gazdaság lassulása nem feltétlenül érezteti költségvetési hatásait egy féléven belül. Ha a növekedési trend megtörése nem erőteljes, akkor például a bértömeg gyors gyarapodása még megtarthatja bevételnövelő hatását.
Akadnak azonban a többletet elvivő tételek is. Ilyen a privatizációs bevétel elmaradása vagy a gyógyszerkassza túlköltekezése. Mindkét tétel 40 milliárd forinttal csapolja meg a „szabadon felhasználható forrásokat". Ennél is nagyobb mértékben rontja a pozíciót a Magyar Nemzeti Bank veszteségének pótlása. A jegybank devizakészletének leértékelődéséből származó veszteség elérheti a 180 milliárd forintot, és az idén a költségvetésnek még pótolnia kell a jegybanki veszteségeket. Az államháztartás helyzetét terven felül javító és rontó tételeket összevezetve 50 milliárd forint többletbevétel felett rendelkezik a kormányzat.
Az idén kormányhatározatokba foglalt 97 milliárd forint állami kötelezettségvállalás máris meghaladja ezt az összeget, és a táblázatunkban foglaltakon túl van még néhány olyan kormányzati ígéret, amelyiknek akár költségvetési kihatása is lehet. Ilyen a külső üzletrész-tulajdonosok és a nyugdíjas üzletrész-tulajdonosok ügyének rendezése. A kormányfő szerint ez 110 milliárd forintba kerülhet, de ahhoz nagyon gyors lebonyolításra lenne szükség, hogy az érintettek még karácsony előtt megkapják pénzüket, ráadásul a kivitelező az MFB egyik cége lesz. A kabinet a MÁV tartozásából is átvállalt 67 milliárd forintot, itt is valószínű azonban, hogy ebből csak csekély rész terheli az idei büdzsét. Ugyancsak bizonytalan, hogy a megnövekedett állami garanciaállomány mennyivel növeli az idei terheket, ám egyelőre nincs jele annak, hogy ez a költségvetési sor túlteljesülne. Az MFB 35 milliárd forintos terven felüli feltőkésítése, illetve az árvízi kárrendezés kedden 30 milliárd forintra emelt összege elvileg belefér a kormányzati rendkívüli kiadások és az általános tartalék együttesen 86 milliárd forintos keretébe, de sok mozgástere ezután itt sem marad a kabinetnek.
Miután az MNB veszteségének kifizetésével is számolva a kabinet máris elköltötte a többletbevételeket, a merész kormányzati osztogatás arról tanúskodik, hogy a költségvetés nem készpénzben, hanem állampapírban fogja kifizetni az MNB adósságát. Ez a megoldás éppen fordítottja annak, mint ami a gázközművagyon kifizetésekor történik. Ott az állam vállalta, hogy 30 milliárd forintot nem állampapírban, hanem készpénzben fizet ki az önkormányzatoknak. Ezzel a kormány növelte az idei kiadásokat, de mérsékelte az államadósságot, tehát a hosszabb távú terheit. Itt ennek az ellenkezője történik: csökken a központi költségvetés kimutatott hiánya, de nő az adósságteher, vagyis ezt a pénzt az átadandó kötvények futamidejétől függően később kell visszafizetni. Másképp fogalmazva: a kormány az államadósság terhére költekezik, ha valóban így jár el.
M. D.
