A magyar labdarúgás élvonalába tartozó 12 csapat az elmúlt bajnokság során összesen 112 millió forint veszteséget halmozott fel, ám a 2001-2002-es szezonban már 326 milliós eredménytervet tűztek ki célul a klubok. A Magyar Labdarúgó Liga szerint kedvező, hogy megállt az NB1-es csapatok eladósodási folyamata, de a nemzetközi szintű eredmények, illetve az azokhoz kapcsolódó bevételek eléréséhez jelentős tőkebefektetésre lesz szükség. A liga azzal számol, hogy öt éven belül a hazai mezőnyben versenyképes csapatoknál a jelenlegi költségvetési keret megduplázódik, az eredményes nemzetközi kupaszereplésre készülők büdzséjét pedig legalább 400-500 százalékkal kell növelni.
(Folytaás az 1. oldalról)
A győri csapatba invesztáló és a helyi stadion tulajdonjogát is megszerző Quaestor Rt., illetve a ferencvárosi labdarúgó kft.-ben többségi tulajdonhoz jutó Fotex Rt. után újabb, komoly tőkeerőt képviselő befektetők jelenhetnek meg a magyar futballban. Muszbek Mihály, a Hivatásos Labdarúgó Liga (MLL) igazgatója lapunknak elmondta, hogy egy több milliárd dollárt kezelő amerikai kockázati tőkebefektető társaság puhatolózik lehetőségek iránt az NB1-es csapatoknál. Az egyebek mellett a brazil futballban is érdekelt társaság szórakoztatóipari beruházást fontolgat, bár döntést egyelőre nem hoztak. A csapatok is keresik a lehetséges befektetőket: a liga segítségét kérte ez ügyben a Videoton, a Haladás és Vasas is. Muszbek szerint örvendetes, hogy többek között Zalaegerszegen és Debrecenben is jelentős tőkeemelést hajtottak végre kevésbé ismert, de komoly szakmai célkitűzéssel rendelkező befektetők.
Tőkeerős befektetőkre szüksége is lesz a magyar futballcsapatoknak, ha sikeres szereplésről álmodnak a manapság már legfőbb bevételi források közé tartozó nemzetközi kupaküzdelmekben. Csak az összehasonlítás kedvéért: a Bajnokok Ligája tavalyi küzdelemsorozatán összesen 92 millió márka, azaz mintegy 12 milliárd forint pénzdíjat osztottak szét, miközben az NB1-es csapatok tavaly összesen 4,21 milliárd forint bevételre tettek szert. A liga szerint 4-5 éven belül tovább kell nőnie a különbségnek a nemzetközi porondra kilépő 3-4 csapat és a többi, a hazai bajnokságban közel hasonló erőt képviselő klubok anyagi hátterében. Jelenleg átlagosan mintegy 1,2 millió dolláros költségvetés jellemzi a csapatokat. Számítások szerint a hazai szintet megütő kluboknál is az alaptőke megduplázására lesz szükség, az európai kupákban remélhetőleg vitézkedő - s a befektetők számára ezért ígéretesebb - csapatoknál viszont a mostani tőke ötszörösével lehet csak eredményeket elérni. (Egyes bírálatok szerint egy olyan bajnoki rendszer alakulhat ki így, mint a spanyoloknál az 1980-as, 1990-es években, amikor lényegében 2-3 csapat szállhatott valós reményekkel küzdelembe a bajnoki címért.)
A liga a versenyszabályok révén is támogatni kívánja a csapatok szereplését. A tervek szerint a klubok 5 évre szóló megállapodást írnak alá, amelynek értelmében egy európai kupában induló csapat rögzített áron szabadon igazolhat, illetve vehet kölcsönbe játékosokat a honi mezőnyből. A jövőben gondoskodnak a játékosi pályafutás befejezését követő időszakra való felkészülésről is. Ennek érdekében előírnák például, hogy csak iskolai szakképzettséggel rendelkező játékos kaphasson profi labdarúgó-szerződést. Ugyancsak ezt a célt szolgálná a labdarúgó-nyugdíjasalap létrehozása. A játékos évi keresetének 5 százalékát befektetési alapokon keresztül fialtatnák meg, ami a pályafutás lezárását követően a hozammal együtt tisztességes életjáradékot biztosítana.
Muszbek Mihály szerint a korábbinál kiegyensúlyozottabbá vált a klubok gazdálkodása. Míg korábban a kiadások határozták meg az adott csapat költségvetését, az új szisztémában a nevezés egyik feltétele, hogy igazolják: a tényleges kiadások legalább 70 százalékát fedezik a bevételek. Ennek mintegy felét jelenleg a szponzorációs bevételek teszi ki, a jegyeladások hozadéka jócskán 10 százalék alatt marad. A liga igazgatója szerint a bevételek ideális megoszlása esetén 25-25 százalékot biztosítanak a televíziós, valamint a létesítményhez kapcsolódó marketingjogok, a jegybevétel, az üzleti alapú támogatások, illetve az emléktárgyak értékesítéséből befolyó összeg.
Tavalyhoz képest tovább szigorodtak a nevezési feltételek, így idén már nem indulhatott olyan csapat, amely nem rendezte korábbi veszteségeit. Végül így is rajthoz állt a teljes mezőny, bár a versenykiírásnak három csapat csak üggyel-bajjal tudott megfelelni. Győrben 100 millió forintos alaptőke-emelést hajtottak végre. Dunaújvárosban biztosítékot igényelt a liga arra, hogy a helyi sportegyesület továbbra is támogatja a labdarúgócsapatot. (A fő szponzornak számító Dunaferr Rt. ugyanis nem közvetlenül, hanem a sportegyesületen keresztül finanszírozza a helyi csapatot.) A Vasasnál két probléma is akadt. A korábbi támogató Danubius Hotels Rt. kiszállt a finanszírozásból, pontosabban szólva már csak hitelt nyújtott a csapatnak. A Vasasnak gondoskodnia kellett arról, hogy a törlesztés határideje a bajnokság után járjon le. A nevezéshez szükséges 130 millió forint bevételi igazolást pedig végül a Pető Tamás eladásából befolyt 60 millióból, valamint az időközben beszerzett szponzori szerződésekkel tudták felmutatni. Muszbek szerint jó esély van rá, hogy a bajnokságot mind a 12 csapat végig tudja játszani; erre az is biztosítékot nyújt, hogy a kluboknak havonta mérlegbeszámolót kell készíteniük. Abban az esetben, ha likviditási gondok keletkeznek, az MLL csődbiztost rendelhet ki, hitelt nyújthat, amely tulajdonrésszé válik, ha nem törleszt a csapat, illetve alacsonyabb osztályba is sorolhatják a finanszírozási gondjain úrrá lenni képtelen klubot.
A csapatok 2001. június 30-án összesen 310,8 millió forinttal tartoztak a hivatásos bajnokság marketingjogával rendelkező Hivatásos Labdarúgó Liga (HLL) tulajdonában lévő Profi Liga Kft.-nek; ez a reorganizációs feladatokat koordinálja az MFB által lejegyzett, több részletben piacra kerülő, összesen 8,3 milliárd forint értékű kötvénykibocsátás révén. Június végén a Ferencvárosnak volt a legnagyobb, 160 millió forintos adóssága a kft.-vel szemben, majd a Győr és az Újpest következett. Az elmúlt egy hónapban azonban változhatott a lista. Hitelt vett fel a Profi Ligától a sportingatlanvagyon kezelésére létrehozott Sportfólió Kht., a stadionrekonstrukciós programot összefogó Stadion Invest Rt. és a HLL is.
B. Z.
