A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint Magyarországon 2001. március végén 21 bankcsoport működött. Közülük az aktivitást alapul véve 11 jelentős; március végén ezek birtokolták a bankszektor eszközeinek 74,5 százalékát, a befektetési vállalkozások eszközeinek közel 50, a pénzügyi vállalkozások eszközeinek mintegy 45, a biztosítási szektor eszközeinek több mint 33 százalékát, emellett ők kezelték a befektetési alapok vagyonának 94,5, a pénztárak vagyonának pedig 27,6 százalékát.
A bankcsoportok tulajdonosai 1998/99-től - a privatizációs időszak lezárultával - átstrukturálták bankjaik befektetéseit. Ezt segítette, hogy 1999-től a hitelintézeti törvény megengedte a bankoknak egyes nem banki pénzügyi közvetítői tevékenységek végzését is. A bankok a tudatos építési stratégia részeként sorra alapították az önkéntes és magánnyugdíjpénztárakat, veszteséges befektetési vállalkozásaikat ugyanakkor beolvasztották az anyabankba vagy egy másik, nyereségesen működő csoporttagba. A PSZÁF szerint idén további beolvasztások várhatók.
A leányvállalatok a felügyeleti elemzés szerint a legtöbb esetben csak formálisan önállóak. Bár a csoporttagok között alapvetően piaci alapú elszámolás folyik, megesik, hogy valamely csoporttag negatív piaci megítélésének elkerülése érdekében veszteségátadás történik. Legális jövedelemátcsoportosítások is előfordulnak a csoporttagok között. A befektetési és pénzügyi vállalkozásokat általában az anyabank hitellel finanszírozza. Az alapkezelők szinte kizárólag az anyabankkal kötnek üzletet (kedvezőbb a díj, rövidebb a tranzakciós idő, ugyanakkor az ilyen ügyletek javítják az alapok és a bankok likviditását). A faktoringvállalkozások elsődlegesen az anyabank minősített követeléseit veszik át. Ugyancsak a szinergiahatás kihasználását szolgálja, hogy a számviteli elszámolásokat sok esetben az anyabank végzi a leányvállalatok számára.
B. Zs.
Barna Zsuzsa