A forint árfolyama a május 4-ei sávszélesítés óta a Magyar Nemzeti Bank által kívánatosnak tartott mértékben erősödött: míg áprilisban átlagosan 266,97 forintba került egy euró, májusban már 258,31, júniusban pedig 247,12 forintért is hozzájuthattunk az egységes európai pénzhez. Míg korábban az MNB nap mint nap forinteladásra kényszerült a 4,5 százalékos sáv erősebb szélén, hogy megakadályozza a további erősödést, a széles sávban a piaci egyensúlyig erősödhetett az árfolyam. Míg azonban intervencióival a jegybank korábban kiegyensúlyozta az árfolyamot, most volatilisebb az áralakulás. A változékonyabb forintárfolyam a külföldi befektetőknek sem kívánatos: erre utal, hogy a sávnyitás óta 2 évről 2,4 év fölé nőtt a külföldiek által birtokolt állampapírok átlagos lejárati ideje - vagyis a befektetők a forint középtávú erősödésében bízva 1-4 éves államkötvényeket vettek. Rövid lejáratú portfóliójukat annak ellenére csökkentették, hogy a június 16-ai devizaliberalizáció révén az éven belüli lejáratok is elérhetővé váltak számukra.
A májusi erősödésben jelentős szerepet játszott a külföldi kötvénybefektetések beáramlása által teremtett forintkeresleti nyomás: a külföldiek 110 milliárd forinttal növelték hosszú lejáratú államkötvény-állományukat, továbbá forintbetéteik értéke is emelkedett, 42 milliárddal. Júliusban ennek elenyésző töredékével, 5 milliárd forinttal bővítették csak forintállományukat a külföldiek. Ez messze nem volt elég a folyó fizetési mérlegben keletkezett 114 milliárdnyi forintkínálat felszívására, a magyar valuta árfolyama mégsem esett. A bankrendszer ugyanis növelte forintkeresletét. Ez a rugalmasság arra utal, hogy a folyó fizetési mérleg - MNB által jelzett - mérsékelt romlása még a nem kamatérzékeny tőkebeáramlás ideiglenes gyengélkedése esetén sem fogja komolyabban meggyengíteni a forintárfolyamot. Annál is kevésbé, mert a nemzetközi devizaliberalizációs tapasztalatok szerint a tőkebeáramlás emelkedésére lehet számítani nálunk is.
Bár a devizaliberalizáció óta elméletileg a forint megkerülésével külföldi fizetőeszközzel is lehet fizetni, az MNB egyelőre nem lát a forint helyettesítésére irányuló folyamatokat - mondta lapunknak Csermely Ágnes, a jegybank főosztályvezető-helyettese. A forint országon kívüli forgalma sem jellemző: külföldi pénzintézetek nem kínálnak forintalapú konstrukciókat, vállalatok eddig csak 134 milliárd forint értékben bocsátottak ki forintban meghatározott kötvényeket az ország határain kívül, ez lényegesen elmarad a cseh tapasztalatoktól. Mindez azt jelenti, hogy a jegybank pénzmennyiség-meghatározó képessége nem gyengült, nem „szállt el” a határokon átívelő pénztömegáramlás, bár a devizapiac forgalma - mintegy 300 milliárd forintra - megduplázódott - mondta Csermely.
P. B.
Pálvölgyi Balázs