Brüsszeli tudósítónktól:
A szomszéd országokkal (Jugoszlávia, Románia, Ukrajna) szemben csak az utolsó pillanatban, tehát a csatlakozáskor vezetjük be a vízumkényszert - ha az EU szempontjából szükséges. A jelek szerint Romániával szemben az EU addigra feloldja a vízumkényszert, Magyarország viszont az év végére minden más, a tagálla-mok és a tagjelöltek körén kívüli országgal szemben bevezeti azt. Ezt megtette már a kormány Oroszország, Fehéroroszország, Bosznia-Hercegovina és Moldova esetében, és tárgyalások folynak többek közt Macedóniával és Kubával. Egyeztetések zajlanak a vízummentesség biztosításáról Brazíliával.
Az Európai Unió Magyarországgal tárgyal elsőként a bel- és igazságügyi fejezetről, és mint a tegnapi találkozón hangoztatták, ennek precedens értéke van, egyfajta modellül szolgál a többi tagjelölt számára. Juhász Endre nagykövet, főtárgyaló szerint ez nagyobb manőverezési lehetőséget jelent, és kívánatosnak is tekinthető: „nem mi vagyunk beszorítva mások által kreált megoldásokba”.
A csatlakozási tárgyalások politikailag legérzékenyebb kérdése az, hogy hol húzódjanak a külső határok. A csatlakozáskor a belső határellenőrzés nem szűnik meg, az csak akkor számolható fel, ha a külső határokon már megvalósult a schengeni határvédelem. Ennek kiépítéséhez azonban szükség lesz a tizenötök álláspontjára. A magyar kormány munkahipotézise szerint a legmagasabb szintű, a schengeni normáknak megfelelő határvédelmet Horvátország, Jugoszlávia, Románia és Ukrajna felé kell biztosítani, míg Szlovákia és Szlovénia felé egy kevésbé költséges, rugalmasabb programot kell kidolgozni, de ez a terv mindkét irányban változhat. A fejezet lezárásáig több kérdésre kell választ adni, például arra, hogy egy EU-tagállam „forró nyomon” eljáró nyomozója hány kilométeres körzetben hatolhat be az országba (valószínűleg 20-40 kilométerig), hordhat-e fegyvert, meddig tartózkodhat itt és élhet-e feltartóztatási vagy letartóztatási joggal. Az igazságügyi együttműködésben tisztázásra szorul a jogi személyek felelőssége.
Gordon Tamás
