Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az előrejelzésekben rejlő bizonytalanságokat tegnapi sajtótájékoztatóján többször is hangsúlyozó jegybanki vezetés szerint 245-250 forintos euróárfolyam támogatja leginkább az inflációs célkitűzéseket, ezért a jelenlegi kurzus megfelelő. Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a mostani árfolyam az exportőrökre nem ró elviselhetetlen terhet. Az MNB idén decemberre 7-8, jövő év végére pedig 4,5 százalékos inflációt vár. Korábban 7 százalékos inflációt jelöltek meg 2001 végére, 1 százalékos toleranciasáv meghagyásával.
Az új előrejelzés kapcsán az MNB egyik vezetője lapunknak elmondta, hogy az árindex ebből a sávból is kiléphet. A jegybank legutóbb készült modellszámításai alapján egyébként jövő decemberre 4,2 százalék is elérhető, ám a monetáris tanács az óvatosabb álláspontot hagyta jóvá.
Az elnök szerint a májusi sávszélesítés óta - amikor az addigi ±2,25 százalékról ±15 százalékra nyitották meg a centrumtól számítva a lebegtetési sávot - az MNB még nem interveniált a forint védelmében, mivel a kurzus még nem érte el a sávhatárt. Kizárta az ilyen jellegű beavatkozás lehetőségét abban az esetben is, ha az árfolyam elhagyná az inflációs célkitűzések szempontjából ideálisnak tartott 8-10 százalékos tartományt az erős oldalon. [Egyes elemzők szerint erre jó esély van, a Salomon Smith Barney londoni befektetési bank például arra számít, hogy a forint már az idén tartósan 13 százalékra áll be. (NAPI Gazdaság, 2001. július 24., 3. oldal.)] Ha viszont az inflációs célkitűzések kerülnek veszélybe, miközben az árfolyam a kijelölt sávon belül marad, akkor a bank megteszi a szükséges lépéseket, mivel az árfolyam csak eszköz, és nem cél - mondta lapunknak az MNB egyik vezető tisztségviselője. Azt azonban kétségesnek tartotta, hogy az idei decemberi inflációs előrejelzés teljesülése érdekében meghoznának egy ilyen intézkedést, mivel a kedvező hatások érvényesüléséhez kevés az év végéig hátralévő idő. A szélesebb sávban mozgó forint csak hosszabb idő alatt fejti ki hatását a gazdaságban, de az MNB számára igazából úgyis a 2002. év végi inflációs célkitűzés a fontos. Az áruk esetében 1, a szolgáltatásoknál pedig 2-3 év is szükséges lehet az alkalmazkodáshoz. Másként megfogalmazva, az árak 50 százalékánál - ezen belül főleg az importtermékeknél, például tartós fogyasztási cikkeknél - 1 éven belül épül be az árképzésbe az erős forint. Járai mindazonáltal nem zárta ki egy kamatmérséklés lehetőségét a következő hónapokban, ehhez azonban a nyári időszakban változatlan árfolyam mellett folytatódnia kell az infláció csökkenésének.
Elemzők az előrejelzésekkel kapcsolatban lapunknak elmondták, hogy elsősorban a feldolgozott élelmiszerek árát nehéz megjósolni. A kurzus begyűrűzését az árakba gyorsabbnak vélik, mint az MNB, ezért a jövő év végi inflációs prognózisuk is meghaladja a jegybankit. Az OTP Értékpapír Rt. például 5,3 százalékos árindexre számít 2002 decemberében. Értékelésük szerint jövőre az ideinél visszafogottabb forinterősödés várható és az MNB-nél rövidebb távon számolnak a szektorok alkalmazkodásával az árfolyamhoz.
B. Z.
