A kormánynak, illetve a pénzügyminiszternek adott törvényi felhatalmazások ellenére sem megoldott, hogy az egyes alrendszerek, így a költségvetés, a társadalombiztosítás, a helyi önkormányzatok, az elkülönített állami pénzalapok adósságát és azok egészét terhelő adósság összevonását, együttes bemutatását, esetleges konszolidálását mely szervezet és milyen módon végezze el - áll az ÁSZ jelentésében. Az államháztartás információs rendszere - az ellenőrzött szervezetek nyilvántartásában jelentkező eltérések, valamint a denomizáció és az önkormányzatokkal kapcsolatos nyilvántartások problémája miatt - nem tette lehetővé a belföldi államadósság államháztartási szinten egységes, megbízható számbavételét az ellenőrzött években. Továbbra sem biztosított az államháztartás belföldi adósságához kapcsolódóan kialakított és működtetett nyilvántartási és elszámolási rendszer zártsága.
Az államháztartás belföldi adósságának összetettsége és az összehasonlítható adatbázis hiánya miatt nem volt lehetőség megbízható ellenőrzésre és minősítésre.
Bár a Magyar Államkincstárral és az Államadósság Kezelő Központtal kapcsolatban végrehajtott szervezetkorszerűsítési módosítások előrelépést jelentettek a korábbiakhoz képest, de továbbra sem egyértelmű a két szervezet közötti munkamegosztás és kapcsolattartás módja. Az államháztartás bruttó adósságállománya - az MNB adatai alapján - továbbra is növekszik, de a GDP-hez viszonyított aránya csökken.
A 2000. évi előzetes adatok szerint az év végén az államháztartás bruttó adósságállománya 7321,5 milliárd forint volt, vagyis elérte a GDP 56,9 százalékát.
A központi költségvetés közvetlen külföldi adóssága 1084,5 milliárd forint volt, amely a GDP 8,4 százalékát teszi ki. A társadalombiztosítási alapok belföldi adósságállománya számottevő növekedést követően meghaladta a 92 milliárd forintot, amely elsősorban az egészségbiztosítási alapot terheli.
A központi költségvetés belföldi adósokkal szemben fennálló összes követelésállománya három év alatt a kevesebb mint felére csökkent: 2000. december 31-ére 25,190 milliárd forintot tartottak nyilván, többek között azért, mert az Országgyűlés egyes adósokkal szemben fennálló követelésről lemondott. A követelés elengedésének feltételeit viszont nem szabályozták - áll a számvevőszék jelentésében.
S. P.
