Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idén az elmúlt 5 évi átlagot 1,5 millió tonnával, a tavalyit pedig 3,5-4 millió tonnával meghaladó termést várnak gabonából a MOSZ szakértői. Prognózisuk szerint kalászos gabonából 7 millió tonna teremhet az idén, ebből a búza termése 5 millió tonna lehet.
A MOSZ-nak a gabonapiac stabilizálása érdekében tett javaslatai közül néhányat az agrártárca már elfogadott: ilyen például a közraktározási támogatás vagy az engedélymentes kukoricaexport. A forint sávszélesítését követő árfolyam-erősödéséből adódó 10 milliárd forintos veszteség mérséklését az exportra termelő gabonatermesztők számára, továbbá a búza közvetlen exporttámogatását tartalmazó indítványt azonban visszautasította a minisztérium. Pedig a szövetség szerint indokolt lenne tonnánként 2 ezer forintot kapnia annak a kereskedőnek, aki a termelő telephelyén, a malmi III-as, vagy annál jobb minőségű búzáért a termelő részére tonnánként 25,5 ezer forintot fizet és azt idén szeptember 30-áig exportra kiszállítja. Az ugyanebben az időszakban vásárolt és exportált malmi III-asnál rosszabb minőségű búza esetében a tonnánkénti 2 ezer forintos exporttámogatás feltétele a 23 ezer forintos vételár lenne.
Fele ennyit fizetnének szubvencióként, ha a búza ez év október 1-jét követően, 2001. december 31-ig kerülne külpiacra. A WTO-megállapodás szerint összesen 1,2 milliárd forintot lehet fordítani erre a célra.
A MOSZ szakértői szerint a belföldi gabonaárak 40 százalékot meghaladó múlt évi növekedését elősegítette a Kárpát-medencében, Kelet-Európában kialakult hiány, azonban az idei várható termés ismeretében az árak kiegyenlítődtek. Ennek némileg ellentmond az agrárminiszter véleménye, Vonza András ugyanis arra hivatkozva is ajánlja a gabona közraktározását a termelőknek, hogy a világban tapasztalt szárazság miatt lesz kereslet a jó minőségű magyar búzára. Az étkezési gabonánál mindenesetre a belföldi fogyasztás stabil, változás nem várható. A takarmánygabona iránt viszont Európában várhatóan csökken a kereslet, ez pedig kihat a magyar exportra is.
A növekvő takarmánygabona-kínálat miatt már be is indult az árcsökkenés, a belföldi és a nemzetközi tőzsdéken egyaránt. A Budapesti Árutőzsdén például a búza ára 15, a kukoricáé pedig 28 százalékkal csökkent fél év alatt, miután a búzánál az idén januárban jegyzett betakarításkori árak 27-28 ezer forintról a júniusi jegyzések szerint 23,4 ezer forintra, a kukoricánál pedig 26,5 ezer forintról 19,3 forintra csökkentek tonnánként. Az alacsony árszint az utóbbi napokban sem változott, sőt. A novemberi jegyzésű kukorica ára tegnap limittel, 19,5 ezer forintra csökkent, a takarmánybúzáé pedig 300 forinttal, 18 ezerre esett az ennél az árunál legközelebbi, augusztusi jegyzésre. Az alacsony kukoricaárat átmenetileg talán javítja majd, hogy a kukoricakivitelt július 28-ától nem kell engedélyeztetni. Az engedélyezési rendszer bevezetését megelőző, tavaly novemberben elrendelt kukorica-exporttilalom miatt azonban a MOSZ szerint 300-400 ezer tonnás takarmánykukorica-készlet maradt az országban. Ennek a finanszírozása egyre többe került, s milliárdos károk keletkeztek a termelőknél és kereskedőknél egyaránt, nem beszélve arról, hogy a helyzet erősítette a takarmánygabona-túlkínálatot és az új termésű gabonák betakarítása során is súlyosbíthatja a piaci zavart.
L. L.
