A megtakarítani képes magyarországi háztartások aránya tavaly nem változott a nyolc évvel ezelőttihez képest, ugyanakkor a hiteltartozással bíró háztartások száma csökkent - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összesítéséből. A felmérés szerint 2000-ben, akárcsak 1993-ban, a háztartások 36 százaléka nyilatkozott úgy, hogy napi megélhetésén túl pénzt tud félrerakni. Változás tapasztalható azonban a megtakarítás gyakoriságát tekintve: 8-ról 13 százalékra nőtt a minden hónapban pénzt félretenni képesek aránya. Hiteltartozása tavaly a háztartások 18 százalékának volt, több mint 10 százalékkal kevesebb, mint 1993-ban. Legnagyobb mértékben a lakásépítési hitelt és személyi kölcsönt törlesztő háztartások aránya esett vissza, de az áruvásárlási hitelek aránya növekedett. A legszerényebb jövedelműektől a „leggazdagabbak” felé haladva fokozatosan csökken annak esélye, hogy a háztartásoknak pénztartozásai legyenek, a megtakarítások tekintetében pedig épp fordított a helyzet. Hasonló tendencia tapasztalható a háztartások tagjainak életkorát vizsgálva: a fizetési kötelezettség a fiatalabb családoknál, a megtakarítás az idősebbeknél valószínűbb. A családok egytizede nyilatkozott úgy, hogy csak nagy nehézségek árán tud megélni. Hozzávetőleg ugyanennyi azon háztartások részaránya is, amelyek viszont könnyen megélnek. A legtöbben, azaz a családok 47 százaléka kisebb nehézségek árán, 31 százalékuk pedig nehezen tud úrrá lenni a mindennapok gondjain.
