Elemzők szerint az alapkamat tegnapi kiigazításának elhanyagolható a piaci hatása. A 25 bázispont, amellett hogy technikai jellegű, még az irányadó kéthetes betéti kamatláb változásakor is inkább jelzésértékű, mint önmagában nagy hatású intézkedés lenne. Legalábbis erre utalt Duronelly Péternek, a Budapest Alapkezelő elemzőjének véleménye, aki szerint ha a jegybank a forintárfolyammal kapcsolatos aggodalmai miatt nyúlna a kamatemeléshez, akkor legalább 100 bázispont lenne az emelés.
A Magyar Nemzeti Bank úgy döntött, hogy ezentúl megfelelteti egymásnak a jegybanki alapkamatot és a kéthetes betéti kamatot.
A csupán technikai jellegű döntés értelmében a jegybanki alapkamatot 25 bázisponttal, a kéthetes betéti kamat szintjére emelték. Ezentúl az MNB partnerei kéthetes betétet a jegybanki alapkamaton, egynapos overnight betétet ennél 2 százalékponttal alacsonyabb kamatlábon helyezhetnek el a jegybanknál, az alapkamatot 2 százalékponttal meghaladó kamatlábon pedig állampapír fedezete mellett jegybanki forrásokhoz juthatnak.
Tegnapi döntésével az MNB a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően monetáris politikai tartalommal tölti fel a jegybanki alapkamat intézményét. Az alapkamat eddig ugyanis valójában nem volt „alap”-kamat, hiszen nem ez volt a piaci szereplők számára elsődlegesen meghatározó mutató. Elsősorban törvényi kötelezettségek, késedelmi díjak kamatának meghatározásához használták.
A 25 bázispontos emelés megemeli a jegybanki alapkamathoz kötött hitelek kamatait. Ide sorolhatók a hitelintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei, az állami költségvetést az 1991. évtől finanszírozó hitelek, illetve a devizabetét-fedezet mellett nyújtott projektfinanszírozó hitelek. A lépés növeli a jegybanki alapkamat 75 százalékához (vagyis tegnaptól 8,438 százalékhoz) kötött hitelek - mint a Start és japán hitel refinanszírozására nyújtott, illetve az újrakezdők és pályakezdők hiteleinek refinanszírozására nyújtott hitelek - kamatait.
Az alapkamat ugyan eddig is nagyjából követte a piaci viszonyokat tükröző, a banki likviditásmenedzsmentben tényleg szerepet játszó és alternatív költségként megjelenő kéthetes betéti irányadó kamatot, ám az alkalmazkodás nem volt automatikus, az alapkamat kiigazítására ritkábban került sor.
(NAPI)
