Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az érdekképviseletek és a kabinet még a sávközéphez képest 10 százalékot meghaladó forinterősödés idején készítettek tanulmányokat, és kezdeményeztek tárgyalásokat az erős forint kedvezőtlen hatásainak kompenzálásáról. Mire azonban tegnap tárgyalóasztalhoz ültek, a feltörekvő országok miniválsága (erről cikkünk a 2. oldalon) az erős oldalon 6 százalékig gyengítette a forintot.
Az elemzők között konszenzus van arról, hogy a tegnapi árfolyam gyengébb, mint amilyennek azt az MNB látni szeretné. Ennek ellenére úgy vélik, hogy egyelőre botorság lenne beavatkoznia a jegybanknak, mert a feltörekvő piaci minikrízis mélysége és elhúzódása bizonytalan, az viszont biztos, hogy Magyarország az elsők között fog kilábalni belőle, hiszen a magyar gazdasági és a politikai környezet stabil. A forint árfolyamának visszaerősödése irányában mutat az infláció csökkenésének megindulása is (erről cikkünk a 3. oldalon).
A piac ennek ellenére tegnap már a kamatemelés várható időpontját találgatta. Az elemzők is úgy vélik, hogy amennyiben az árfolyam tartósan - ezt többen a nyár végeként definiálták - gyengébb, mint amit a jegybank a cél eléréséhez szükségesnek tart, akkor az MNB előbb verbálisan, majd kamatemeléssel, végső esetben pedig intervencióval igyekszik majd a számára elfogadható szintre erősíteni a forintot. Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő elemzője elveti az intervenció lehetőségét, szerinte a kamatpolitikában viszonylag nagy az MNB mozgástere. A magyar gazdaság kamatérzékenysége ugyanis alacsony, ezért visszafogó hatása csak hosszabb távon és mérsékelt intenzitással jelentkezik. Zsoldos István, a Concorde elemzője úgy véli, hogy ha a forint néhány napra 3 százaléknál jobban megközelítené a régi sáv szélét, akkor arra az MNB kamatemeléssel reagálna.
Információink szerint a Magyar Szállodaszövetség egyrészt eltörölné a 25 százalékos áfakulcsot, s az abba tartozó termékeket és szolgáltatásokat a 12 százalékos kulcsba sorolná, másrészt megszüntetné az idegenforgalmi alapba fizetendő hozzájárulást. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szintén felveti a turisztikai hozzájárulás eltörlését, ami 4-5 milliárd forintot venne ki az alapból. Az MKIK ezen túl adócsökkentést javasol azon cégek számára, amelyeknél a megelőző két év átlagában az exporthányad nagyobb volt 30 százaléknál, ha az árfolyamváltozás hatása meghaladja a 2,25 százalékpontot. Ezt a hatást azonban a sávszélesítés előtti időszakban kötött, de még az idén befolyó exportkövetelésekről szóló szerződések esetében vennék figyelembe. További feltétel, hogy a cég által gyártott termék hozzáadott értéke legalább 50 százalék legyen. Ezek az indítványok azonban könnyen fennakadhatnak a kétéves költségvetés pozícióit óvó Pénzügyminisztériumon, mint ahogy a tárcától származó reagálásokból is ez olvasható ki, s értesüléseink szerint a tegnapi egyeztetésen a PM képviselője is egyértelműen ilyen álláspontot képviselt.
Szintén az MKIK szorgalmazza, hogy a költségvetés részvételével történjen a kis- és középvállalkozások árfolyamkockázat-biztosítása, illetve az exporthitelek kedvezményes kamatkonstrukcióinak kialakítása, amelyeket a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) és az Eximbank a kereskedelmi bankok bevonásával vezényelne le.
A Mehib korábban működtetett árfolyamkockázat kezelésére szolgáló konstrukciót, ám a szűk sávos árfolyamrendszer miatt erre nem volt szükség egy idő után. Most azonban már folyik egy új konstrukció bevezetésének előkészítése, információink szerint a teljes termékleírásokat is tartalmazó javaslatukat jövő hétre kell elkészíteniük. Értesüléseink szerint a Mehib-anyag többféle lehetőséggel számol. Az egyikben az 1997 előtti konstrukcióhoz hasonlóan egy meghatározott sávon belül a biztosított viselné a kockázatot, s az a fölötti árfolyamveszteség esetén a biztosító helyt állna, az árfolyamnyereséget viszont az exportőrnek be kellene fizetnie. Másik lehetőségként felvetődött, hogy a kereskedelmi szerződés és az esedékesség időpontjában aktuális árfolyamok különbözete lenne a biztosítás alapja. Az sem kizárt, hogy egy rögzített árfolyamhoz - ami nem feltétlenül esne egybe a centrummal - viszonyított elmozdulás okozta veszteséget térítenék meg. Úgy tudjuk, a Mehib rövid, illetve éven túli hosszú távú kockázatok kezelésére egyaránt nyújtana biztosítási terméket, ám az utóbbihoz mindenképpen a költségvetés aktív részvételére lesz szükség.
A GM számításai szerint a forinterősödés az exportáló cégek 10-15 százalékát és 3-4 milliárd dollárnyi kivitelt érint kedvezőtlenül. A kamara szerint az intézkedésekre legfeljebb 2002 végéig lesz szükség.
B. Z.- M. D.
