Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A sávszélesítés óta első ízben esett jelentősen a forint árfolyama az euróhoz képest. Kisebb gyengülések már voltak korábban is, ám tegnap több mint 4 százalékponttal, az erős oldalon a sáv közepétől számított 7,5 százalékig gyengült a nemzeti valuta, igaz, később 8,5 százalékig tornászta vissza magát. A nagy zuhanás meglepte a piacot, Magyarországon ugyanis semmiféle komoly gazdasági esemény nem történt, amely indokolttá tette volna a nagyarányú forinteladásokat.
Piaczárás után többféle magyarázat is született az eseményre. A legtöbben arra tippeltek, hogy csütörtökön és pénteken a feltörekvő piacok kisebbfajta válságot éltek át, amit három, ebbe a csoportba sorolt ország belső problémáinak egybeesése okozott. Argentínában az elnök lemondása körüli híresztelések tőkekiáramlást indítottak el, az ország kötvényeinek kockázati felára két hónapos rekordszintre emelkedett. A piac hónapok óta árgus szemekkel figyeli Lengyelországot is, ahol az ellentmondásos fiskális és monetáris politika a gazdasági növekedés lassulásához vezetett. A portfóliótőke korábban kedvelt célországában - a politikai bizonytalanság mellett - legújabban a költségvetési hiány okoz gondot, az elemzők egyre-másra felfelé módosítják a kieső költségvetési bevételre vonatkozó prognózisukat. Míg néhány hete még úgy vélték, hogy ennek mértéke nem éri el a GDP egy százalékát, addig mostanra általánossá vált az a vélekedés, hogy a vártnál lassabb infláció a GDP 2,6 százalékának megfelelő összegtől fosztja meg a büdzsét. Argentína és Lengyelország mellett ismét nehéz napokat él át Törökország is (cikkünk a török helyzetről a 2. oldalon).
Mindezek a kedvezőtlen tapasztalatok kisebbfajta tőkekivonást indítottak el azokban az országokban is, amelyeknél amúgy rendben vannak a makromutatók és politikai káosz sem fenyeget - szól az egyik többek által hangoztatott elmélet. Erre utal, hogy az ünnepnapot ülő Csehország kötvényei és valutája is nyomás alá került, pedig ott biztosan nem történt semmi, ami okot adott volna az eladási hullámra.
Mások kisebb jelentőséget tulajdonítanak a feltörekvő piacokról szóló híreknek és inkább azt emelik ki, hogy a tőkekivonás felkészületlenül érte a magyar piacot. A forinttal kereskedők eddig csak nyertek, most egy kicsit mindenki meglepődött - mondta a NAPI Gazdaságnak egy kereskedő. Szerinte a viszonylag kevés forinteladás árfolyamgyengítő hatását a rendkívül alacsony likviditás nagyította fel. Mások - így Mirco Tonin, a DG Bank elemzője - úgy vélekednek, hogy a súlyos árfolyamgyengülés mögött a stop-loss stratégiák egymásra épülése áll. A devizapiacon viszonylag sűrűn alkalmazott eljárás lényege, hogy a befektetők különböző árszinteken automatikusan eladnak, hogy megelőzzék a pozíció veszteségbe fordulását vagy csökkentsék a már bekövetkezett kárt. Emiatt viszont egy árfolyamszinten nagyobb volumenű eladások indulnak el, amelyek újabb stratégiai pontig lökik le az árfolyamot, vagyis a pozíciók lezárása öngerjesztő folyamatot indít el.
Akárhogy is van, a piaci szereplők egyetértenek abban, hogy a forint gyengülése átmeneti, és ha 12 százalékig nem is, de 10 százalékig hamarosan visszamászik a magyar valuta. Abban nem teljes az összhang, hogy a Magyar Nemzeti Bank vajon örül-e az eseményeknek. A jegybanknak köztudottan terhes volt az erős forint, de a drasztikus gyengülés és a nagy volatilitás talán nincsen ínyére. Nagy Márton, az ING Értékpapír Rt. elemzője szerint a gyengülés elbizonytalaníthatja azokat a kereskedőket, akik az erős forintot meglovagolva árcsökkentésre készülnek.
Máté Dániel
