A GDP növekedésének tavalyi első negyedév óta tartó lassulása együtt jár a termelékenység bővülése ütemének csökkenésével. A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben 4,4 százalékkal bővült, míg tavaly ilyenkor 6,5 százalék volt a növekedés. Mivel a két időszakban a foglalkoztatás növekedése azonos - 0,7 százalék - volt, a nemzetgazdasági termelékenység bővülése az idén 3,7 százalékot tett ki, ami 2,1 százalékponttal marad el a tavaly ilyenkoritól, és 0,5 százalékponttal van a tavalyi év egészének átlaga alatt.
Az idei bővülés még mindig meghaladja az 1994-2000-es évek átlagos hatékonyságjavulását - ez Szikszai Szabolcs, az OTP Értékpapír Rt. elemzője számításai szerint 3,3 százalék volt (Az EU-ban ez 1,4 százalék volt). Az idősorokon jól látszik, hogy a termelékenység változása erősen igazodik a konjunktúrához, így a GDP és a külső kereslet változásai visszatükröződnek a termelékenységi statisztikákban - konjunktúra idején általában gyorsan nő a hatékonyság, lassulás idején kevésbé. Az alkalmazotti termelékenység növekedése így inkább következménye, mint oka a gazdaság fellendülésének - vélekedett Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. vezető elemzője.
A hatékonyság javulásának lassulása jelentős részben az ipari termelékenység mérséklődő javulásának tulajdonítható. A hozzáadott érték csaknem 25 százalékát generáló feldolgozóipar termelékenysége a tavaly egész évi 8,4 százalékos növekedés után 5,1 százalékkal bővült, aminek következtében az ipari termelékenység bővülése 4,8 százalékot tett ki - ez pedig 1,4 százalékponttal elmarad a tavalyi átlagtól. Az iparnál is jelentősebb volt a bruttó hozzáadott érték körülbelül ötödét előállító pénzügyi, ingatlan, gazdasági szolgáltatás hatékonyságának romlása. Ez a szolgáltatáscsoport hagyományosan romló termelékenységi mutatókkal rendelkezik - a tavaly egész évi 1,4 százalék után az idén az első negyedévben 4,9 százalékkal romlott a hatékonyság. Ennek oka, hogy bár a főcsoporton belül a pénzügyi tevékenységgel foglalkozó vállalatoknál alkalmazottak száma 7,4 százalékkal csökkent, a háromszor többet, 160 ezer foglalkoztatottat alkalmazó ingatlan-, gazdasági szolgáltatásban 12,7 százalékkal nőtt a létszám.
A termelékenység az idei első negyedévben a mezőgazdaságban bővült leginkább. A nagy szezonális ingadozásokat mutató szektorban foglalkoztatottak száma csaknem 10 százalékkal csökkent, így az ágazat hatékonysága annak ellenére javult 10,2 százalékkal, hogy az általa megtermelt GDP visszaesett.
Pálvölgyi Balázs
