Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év első három hónapjában 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az elemzőket kicsit meglepte a magas lakossági fogyasztás és a jó külkereskedelmi egyenleg. A lakossági fogyasztás 5,4 százalékkal bővült, ennél nagyobb ütemben csak 1999 negyedik negyedévében növelte keresletét a magyar lakosság. A lakossági fogyasztás növekedése nem párosult a közösségi fogyasztás bővülésével, de ez várható volt, a költségvetési adatok alapján is az volt valószínűsíthető, hogy a felhasznált GDP-nek ez a sora csekély növekedést mutat.
Az export dinamikája 3 százalékponttal haladta meg az importét, ami azt mutatja, hogy a lassuló európai növekedést még nem érezte meg a magyar gazdaság. Az első negyedévi fizetésimérleg-adatok ennél kisebb nettó exportra engedtek következtetni – hívta fel figyelmünket Bognár Gábor, a Dresdner Kleinwort Wasserstein elemzője. A fizetési mérlegben euróbázison az export 22, az import pedig 21,5 százalékkal emelkedett. Ez az elemző szerint azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jelentős cserearányromlást szenvedett el, az import értékéhez többet tett hozzá az árak változása, mint az exportéhoz.
Az ipari termelés 5,5 százalékkal bővült az első negyedévben, ami – tekintettel a magas bázisadatra – optimizmusra adhat okot – vélekedik Vojnits Tamás, az OTP Értékpapír Rt. vezető elemzője. Szerinte a második félévben, amikor a bázisadatok kisebbek lesznek, az ipar a mostaninál nagyobb mértékben járulhat hozzá a GDP növekedéséhez. Nem ennyire optimista az ipari termelést illetően Forián Szabó Gergely, a Budapest Alapkezelő elemzője. Szerint a gazdaságot érő külső hatások mindenképpen az ipari termelés növekedésének lassulásához vezetnek, de ezt a GDP szempontjából részben semlegesíti, hogy az ágazat bruttó hozzáadott értékének növekedése nem lassul majd olyan ütemben, mint a kibocsátása.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az export és az import dinamikája közötti nagy különbség az év hátralevő részében csökken. Az erős forint és a Európai Unió – azon belül is különösen Németország – gazdasági növekedésének lassulása a második félévben már mindenképpen érezteti a hatását a külkereskedelemben. A nettó export dinamikájának csökkenését az állami beruházások nyomán kismértékben emelkedő bruttó állóeszköz-felhalmozás és a jelenlegi magas szinten stabilizálódó lakossági fogyasztás ellentételezi.
A GDP növekedése különösen regionális összehasonlításban tűnik magasnak – hívják föl a figyelmet elemzők. A lengyel gazdaság az első negyedévben 2,3 százalékkal bővült, a cseh pedig 3,8 százalékkal, igaz, ez utóbbi – egyedüliként a régióban – gyorsuló növekedést mutat.
(NAPI)
