A felperesként szereplő magyar államot és az állami tulajdonú vállalatokat a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda képviseli. Az iroda vezetője, Bogdán Tibor lapunk kérdésére elmondta: a kereset nem azt állítja, hogy a könyvvizsgálók voltak azok, akik a vagyonvesztést eredményező döntéseket hozták, de álláspontja szerint nem is ez a per tárgya. A felperes az egyetemleges felelősség alapján perli a könyvvizsgálókat a vélelmezett kár teljes összegére. A könyvvizsgálók pedig a későbbiekben egymás közt oszthatják fel a felelősség miatti anyagi terhet.
Szakértők szerint a felperes gondolatmenetéből az következik, hogy ha valóban történt károkozás, akkor a könyvvizsgálóknak kellene a károkozókra a felelősséget rábizonyítaniuk és továbbhárítaniuk.
Az államot képviselő ügyvédek az általuk tanulmányozott külföldi precedensekre hivatkoznak, amikor a nagy csődök esetén a részvényesek pert indítottak a könyvvizsgáló ellen. Ezekben az esetekben szintén nem volt más alperes, mint az auditorok. A felperes állítása szerint az állam és a nagyrészvényesek legálisan ugyanazokhoz az információkhoz juthattak hozzá, amelyekhez bármely kisrészvényes. Szakértők viszont úgy látják: a Postabank történetét ismerve nyilvánvaló, hogy az államnak módjában állt több forrásból is tájékozódni, sőt be is avatkozhatott a bank működésébe - amit egyébként gyakran meg is tett. A bank megmentése érdekében állami garanciát adott például olyan követelések mögé, amelyekről a könyvvizsgáló kimondta, hogy a garancia lehívására szinte biztosan sor kerül. A bank igazgatóságának és felügyelőbizottságának az állami tulajdonosok javaslatára megválasztott tagjai is voltak, a Bankfelügyelet határozataiban ugyancsak felhívta a figyelmet a Postabank által elkövetett szabálytalanságokra.
Az auditorok várhatóan vitatni fogják a felperesnek azokat az állításait is, amelyek szerint a könyvvizsgálói jelentések alkalmasak voltak arra, hogy a laikusnak nem nevezhető állami tulajdonosokat félrevezessék, illetve hogy számukra nem voltak értelmezhetők a kereset egyes részeiben technikai jellegűnek minősített korlátozások és figyelmeztetések.
A lapunk által megkérdezett szakértők szerint az alpereseknek nehéz lesz az álláspontjukat bizonyító iratokat beszerezniük; a felperes „kedvére fénymásolhat" a bank irattárában, az alperesek viszont valószínűleg nem tehetik ugyanezt. Viszont egyszerű részvényesként az állam csak a Gt.-ben meghatározott módon kérhetne információkat, a bank belső irataihoz nem férhetne hozzá. Ha vannak jogellenesen beszerzett bizonyítékok, azokat a bíróság nem veheti figyelembe - vélekednek a szakértők.
A bíróság a tegnapi tárgyalási napon, a felperes perjogi legitimációját vitató kifogásokon túllépve, elutasította az alpereseknek a per megszüntetése iránti kérelmét. A bíróság elfogadta Palotás János és két másik kisrészvényes beavatkozási kérelmét.
T. K.
Tóth Katalin